Foto: Neszméri Tünde

A Magyar Közösség Pártja Szenci Járási Elnöksége és a Libertate társulás az országszerte tervezett huszonhétből a hatodik helyszínen – Vőkön – a Szenci járást, mint kistérséget vizsgálták a régió vállalkozóival karöltve. Annak ellenére, hogy a járás területe két természetes régióban fekszik, egy része a Csallóközben, egy része a Mátyusföldön van, a lakosok életét elsősorban Pozsony közelsége határozza meg…/nt 028

Duray Rezső, a Magyar Közösség Pártja járási elnöke köszöntötte a szervezők nevében a résztvevőket, aki kiemelte: gazdasági előadás már ősszel is volt a régióban, ahol a Baross Gábor Alapítvány mutatta be a gazdaságélénkítő programot, amelynek köszönhetően a Szenci járásból is többen kaptak támogatást.

Lelkes Gábor arról szólt, hogy a Szenci járás az ország egyik legfejlettebb régiója. Pozsony közelségének is következtében itt nem a munkanélküliség a legnagyobb probléma, hanem a magyarság arányának fogyása. Az a cél, hogy kialakulhassanak az együttműködési hálózatok, hogy a vállalkozók így is segíthessék egymást. Az elmúlt években újra értéke lett a háztájinak.

A Libertate célja: megerősíteni a magyarságot és a kistérséghez való kötődést, a cél a szülőföldön maradás. A Libertate három fő tevékenységi pillére a kulturális és oktatási, a családi és a gazdasági pillér.

Rajkovics Péter a Libertate által indított három honlapról is szólt, amelyeknek célja, hogy a felvidéki magyar vállalkozókat és a háztájiban termelőket segítsék. Ilyen a www.szolgaltatas.sk, www.termek.sk és a www.haztaji.sk. Az első kettő honlapnál elmondható, hogy hasonló van szlovák nyelven is, míg a www.haztaji.sk egyedi kezdeményezés, érdemes nézegetni és regisztrálni.

Bödök Károly 2012-ben kezdte el gyűjteni a felvidéki értékeket, aminek közösségerősítő szerepe is van. Azt tapasztalta, hogy például az épített örökség, a szobrok, ismert emberek munkássága és szokások felkutatása segíti a magyarságtudatot. Bödök Károly kiemelt több helyi értéket, amely térségi márkának nevezhető, mint például a pozsonyi kifli, vagy az alistáli Szent Márton templom, amely felkerült a Szent Márton zarándokút helyszínei közé. Ezekre az emberek büszkék és ez erősíti a kötődésüket a szülőföldhöz.

Az általános ismertető után a helyi résztvevők mondták el, mit jelent számukra a szenci térség, mivel a járás két természetes régió határán fekszik, voltak akik csallóközinek voltak, kik mátyusföldinek nevezték magukat. Abban egyetértettek, nem jobb vagy rosszabb, de más a két régióban élők mentalitása. A legnagyobb problémát ebben a régióban nem a munkanélküliség, hanem a munka miatt ideköltözők sokasága jelenti. De hiányzik a hagyományos termék is, kevés a kis- és közepes vállalkozó, inkább a multinacionális vállalatok dominálnak. A termőföldek nagy részét átminősítették építkezési telekké, vagy ipari területté. Holott a rendszerváltás előtt virágzott a térségben a mezőgazdaság. Nagyon kevesen termelnek otthon, még saját fogyasztásra is. A társadalmi helyzet hozta a változást, az állatok tartása és a kertészkedés kiveszett.

A régió lakosaiból hiányzik a tudatosság és a lokálpatriotizmus, Pozsony hatása túl erős már a tizenkilencedik századtól, a huszadik század végétől pedig a nagyarányú ideköltözés is nehezíti az itteni magyarok életét. Ennek ellenére a résztvevők elmondták: büszkék származásukra, és szeretnének egymással együttműködni, ami talán ahhoz is hozzásegítheti majd az itteni vállalkozókat, hogy kialakítsanak egy helyi márkát.