A Jókai Olvasókönyv helytörténeti könyvsorozat második kötete, amely Nyargonc címmel jelent meg, Szencen is bemutatásra került. A rendezvény középpontjában Takács Gyula, az 1848/49-es szabadságharc honvédjének naplója állt, amely Görföl Jenő szerkesztésében vált elérhetővé.... /nt016.
A könyvbemutatón Görföl Jenő hangsúlyozta, hogy a történelem, amelyet a tankönyvek közvetítenek, sokszor eltér attól, ahogyan azt a hétköznapi emberek megélték. Ezért különösen fontosak az olyan személyes visszaemlékezések, mint Takács Gyula naplója, amely egy katona szemszögéből mutatja be a szabadságharc eseményeit.
A rendezvény első részében röviden visszatekintettünk a könyvsorozat első kötetére, amely Jóka és a szélesebb régió történetét dolgozza fel az első írásos emlékektől a millenniumig. A könyv nemcsak a település múltját mutatja be, hanem híres jókai családokat is megismertet az olvasóval, akik közül sokan jelentős szerepet játszottak az egyetemes magyar történelemben. A kötet külön fejezetben foglalkozik Jóka vallási életével, papjaival és lelkészeivel, köztük Szenczi Molnár Alberttel, aki két évig szolgálta református híveit a faluban. Emlékét ma is őrzi a református templom falán elhelyezett tábla, és minden évben megrendezik tiszteletére a Szenczi Molnár Albert Napokat. A könyv emellett nyelvészeti érdekességeket is tartalmaz, hiszen Jóka a szenci ő-ző nyelvjárási szigethez tartozik. (nt)
A Nyargonc története – a napló, amely többször is megmenekült
A Nyargonc című kiadvány megszületéséhez a Magyar7 hetilap adott alapot, amikor egy dunaszerdahelyi múzeumhoz fűződő tudósításban Görföl Jenő először olvasott Takács Gyula naplójáról. Ez indította el a kutatómunkát, amelynek során a titkárból nyomozó rendőr vált.
Görföl Jenő felkutatta az örökösöket, akik mindmáig hűen őrzik őseik írásos és tárgyi hagyatékát. Takács Gyula dédunokája, Takách Ágnes Budapestről hozta el a féltve őrzött családi dokumentumokat, és bízta azokat Görföl Jenő gondozására.
A napló sorsa különösen szerencsésnek mondható, hiszen többször is megmenekült a pusztulástól. A II. világháború idején egy bombatalálat érte azt a helyiséget, ahol a naplót őrizték, de csodával határos módon nem semmisült meg. Ennek köszönhetően maradhatott fenn az utókor számára, és válhatott a helytörténeti kutatás egyik legértékesebb forrásává. Ezen kívül a naplót többször is ellopták, de Takács Gyulának szerencséje volt, mert így a jegyzetekből újabb rálátással, és a másodlagos információk alapján tudta újraírni emlékeit.
A kötet egyik fontos tanulsága, hogy minden háború szomorú, hiszen nemcsak pusztítást hoz, hanem megosztja a lakosságot is. Az 1848/49-es szabadságharcban sem lehet élesen különválasztani az ellenséges és szövetséges oldalakat, hiszen minden nemzet képviselői harcoltak mindkét oldalon. A magyar forradalmi hadsereg soraiban éppúgy szolgáltak különböző nemzetiségű katonák, mint ahogyan a császári hadseregben is küzdöttek magyarok. Ez a sokrétűség árnyaltabb képet ad a történelemről, és rávilágít arra, hogy a háborúk következményei mindenkit érintenek, függetlenül nemzetiségüktől, vallásuktól, vagy politikai meggyőződésüktől.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a résztvevők betekintést kaptak egy készülő előadásba is, amely a honvédek és nemzetőrök történetét dolgozza fel. A rendezvény során számos izgalmas beszélgetés zajlott, és a közönség aktívan érdeklődött a könyv tartalma iránt.
A Jókai Olvasókönyv sorozat hamarosan harmadik kötetével folytatódik, amely tovább bővíti a helytörténeti kutatásokat, és a falu társadalmi-kulturális életének egyes mozzanatait tárja az olvasók elé.
Görföl Jenővel Neszméri Tünde beszélgetett.
Akit érdekel és szeretné megvásárolni a könyvet, Szabó Zoltánnál, a jókai Csemadok elnökénél lehet érdeklődni.
Megjegyzés: A nyargonc szó a 19. századi magyar katonai és történelmi nyelvezetben használt kifejezés, amely egyfajta hírnököt, futárt vagy katonai küldöncöt jelentett. A szabadságharc idején a nyargoncok lóháton közlekedtek, gyorsaságuk és mozgékonyságuk miatt kapta a szerepkör ezt a megnevezést. A Nyargonc című könyv címe Takács Gyula katonai szerepkörére utal, aki az 1848/49-es szabadságharc során ilyen feladatokat is ellátott.
További információk:
nyargonc 27
nyargonc 04
nyargonc 02
nyargonc 06
nyargonc 01
nyargonc 07
nyargonc 08
nyargonc 09
nyargonc 10
nyargonc 11
nyargonc 12
nyargonc 13
nyargonc 14
nyargonc 15
nyargonc 16
nyargonc 17
nyargonc 18
nyargonc 19
nyargonc 21
nyargonc 22
nyargonc 23
nyargonc 24
nyargonc 25
nyargonc 26