Fotó: Duray Rezső

 Novemberben évről-évre ünnepel Nagyszombat és környéke, emlékezve Égi Édesanyánk csodás közbenjárására. November 13-tól kezdődően kilenc napon át hívek ezrei kérik e napok folyamán különösképpen Mária pártfogását.../dr103

Az idei kilenced ideje alatt a nagyszombati Szent Miklós Bazilikában november 16-án, szombaton, 11:30-kor magyar nyelvű szentmisére került sor, amelynek főcelebránsa és ünnepi szónoka Őem. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt. A teljesen megtelt templomban a magyarok lakta régiókból érkezett több száz hívő közül nem hiányoztak a Szenc- és környékbeliek sem.

A nagyszombati Szent Miklós bazilikában, amely 1543 és 1820 között az esztergomi érsekség katedrális temploma volt, nagy tiszteletnek örvendő Szűz Mária-kép egy Rómában ismert kegykép alapján készült. A festménymásolatot Forgách Ferenc későbbi bíboros, érsek készíttette még tanulmányai idején. Miután 1585-ben visszatért, a képet a Szent Miklós Bazilikában helyeztette el. A festményen 1663-ban vérkönnyezés nyomait fedezték fel. Abban az időben Magyarországot a török veszély fenyegette, Nagyszombatot mégsem támadták meg a törökök, pedig nagy pusztítást végeztek a város környékén. A kép háromszor is vérrel könnyezett az 1708-as kuruc háborúk idején.

1710-ben Nagyszombatban pestisjárvány tombolt. Amikor már minden emberi eszköz csődöt mondott, a város kétségbeesett lakói az elöljáróikkal az élen Szűz Máriához menekültek segítségért. Ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy az előzetes böjtöt követően megünneplik Szűz Mária Oltalmának ünnepét, és szentmisét szolgáltatnak a kegykép előtt. Imádkoztak, majd 1710. november 21-én, Szűz Mária Oltalmának ünnepén a képet búcsúi körmenetben hordozták végig a város utcáin. Azon a napon a pestis csodával határos módon, megszűnt. 

Ünnepelt Nagyszombat és környéke