A hamvazkodás hagyománya a keresztény liturgiában, különösen a katolikus egyházban gyökerezik, és a nagyböjti időszak kezdetét jelzi. Hamvazószerda alkalmával a hívek fejére szentelt hamut hintenek, ami az elmúlás és a bűnbánat szimbóluma. Ez a szertartás emlékeztet arra, hogy az emberi élet mulandó, és arra ösztönzi a híveket, hogy törekedjenek az életük és lelkük megtisztulására. A hamu, amelyet a szertartás során használnak, az előző évi húsvéti virágvasárnapi barkaégetésből származik, így összekapcsolva a húsvéti ünnepkör két jelentős eseményét. / Ozs
dsc 1367
dsc 1339
dsc 1343
dsc 1344
dsc 1345
dsc 1358
dsc 1351
dsc 1354