Foto: Neszméri Tünde

Harmadik alkalommal szervezte meg a Csemadok a nemzeti összetartozás napját Éberhardon. Az idei évben június 3-án gazdag programmal emlékeztek meg az 1920-ban lejátszódott eseményekről is…/nt 062

Délelőtt az érdeklődők megtekintették az Apponyi-kastélyt és parkot, majd ökomenikus istentiszteleten vettek részt, ahol Zsidó János katolikus pap és Erdélyi Pál református lelkész hirdetett igét, kérve az Urat, segítse a magyarokat. Majd megkoszorúzták Apponyi Albert síremlékét, amely a kápolnában található.

Az emlékülést Godó Éva polgármester és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke nyitotta meg. Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy Trianon és Mohács még ma is fáj a magyaroknak. De előre kell tekinteni, mert a nemzetpolitikának nagyon fontos feladatai vannak.

Köő Artúr a várpalotai Trianon Múzeum munkatársa, a 23 óra 59 perc programvezetője arról szólt, hogy a múzeumban nemcsak a trianoni eseményeket mutatják be, hanem a revíziós törekvéseket is. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a múzeum keresi a szemtanúkat és gyűjti a dokumentumokat, amelyek a Bécsi döntéshez köthetőek.

Popély Árpád történész a második világháború utáni megtorlásokról szólt. A csehszlovákok már az 1920-as években megfogalmazták a nemzetállam gondolatát. A második világháború után a németeket és a magyarokat is ki akarták telepíteni az országból. A lakosságcsere egyezmény, a kitelepítése és a csehországi deportálások a nemzetállam kialakulását szolgálták volna.

A nemzeti összetartozás napja ez után a vadászháznál folytatódott, ahol Anka László történész mondott beszédet. Kiemelte: Apponyi Albert két dologról közismert, a Lex-Apponyiról, és arról, hogy a háborút lezáró magyar békedelegációt ő vezette, igaz eredményeket nem ért el, de beszéde közismert volt az egész világon. A vadászháznál fellépett a Jókai Fúvószenekar, a Béka-Sárosfai Cimbora Férfi Népdalkör, a Békei Búzavirg Női Népdalkör és a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes.