Foto: Agárdy Gábor, Neszméri Tünde

A Trianoni békediktátum 95. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján Éberhardon az Apponyi-kápolnában és Pozsonyban a Csemadok székházában emlékeztek a felvidéki magyarok…/nt

A Csemadok rendhagyó szándékkal szervezte meg a megemlékezést Apponyi Albert síremlékénél. Apponyi Albert volt a Trianon magyar békedelegáció vezetője, a magyarság érdekében mondott beszédét maguk az ott jelenlévő politikusok is méltatták, eredményt azonban nem hozott a szónoklat. A Magyar Királyságot vesztes országként kezelték. Magyarország elveszítette területe és lakossága kétharmadát.

A megemlékezés június 3-án délelőtt Éberhardon kezdődött, ahol az Eötvös József Collegium dákjainak Kovács László történész mutatta be Apponyi életútját és Bárdos Gyula a Csemadok elnöke, valamint Dr. Horváth László az Eötvös Collegium igazgatója mondott beszédet. Pozsonyban a Csemadok nagytermében Csáky Pál (MKP) és Sógor Csaba (RMDSZ) EP képviselők beszélgettek a magyarság helyzetéről. Sógor Csaba megnyitotta a Nemzetek érintkezése című kiállítást, amelyben híres magyar tudósok, felfedezők életét mutatják be. A kiállítás június végégig megtekinthető a Csemadokban. Június 4-én ismét Éberhard adott otthont a megemlékezésnek. Zsidó János éberhardi plébános és Kiss Tibor Jókai református lelkész mondott imát a magyarságért, majd Bárdos Gyula köszöntötte az egybegyűlteket. Az emlékezés koszorúinak elhelyezése után a megemlékezés a kultúrházban folytatódott, ahol a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola tanulóinak kórusa énekelt. Ez után Bárdos Gyula és Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólt az egybegyűltekhez. A települést Goda Éva polgármester mutatta be. Kovács László történész Apponyi Albert életét méltatta. A rendezvényt Reiter István hegedűművész zárta csodálatos hegedűjátékával.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett: 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavónország 2,6 millió lakosát). Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.