Szenci Városi Múzeum (Törökház)

Szenc Város, a Szenci Városi Művelődési Központ – Szenci Városi Múzeum
szeretettel meghívja Önt a Szenc és régiója történelmét taglaló múzeumi
könyvújdonságok író–olvasó találkozó formájában zajló magyar nyelvű bemutatójára. 

 Három új könyve magyar nyelvű bemutatóját tartja 2026. április 22-én 18.00-
kor a Szenci Városi Múzeum.

Szenc – Egy város évszázadai II. címmel új tanulmánykötet jelent meg a
település és környéke történetéről a Szenci Városi Múzeum gondozásában.
Főként azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek a Szenci Városi Múzeum
2022. szeptember 27–28-án tartott nemzetközi tudományos konferenciáján
elhangzott előadások alapján születtek. A Válogatott fejezetek Szenc és régiója
történetéből című tanácskozás újabb adalékokkal szolgált a város és környéke
múltjáról – az ősidőktől a 20. századig.

A többé-kevésbé kronologikusan szerkesztett tanulmányok között
elsőként Radoslav Čambal Szenc és környéke protohistorikus településtörténetét
mutatja be a kora és késő vaskor (az i. e. 8–1. század) térségbeli leletanyagából
kiindulva. Tomáš Klokner a Szenchez közeli Boldogfa templomának falába
épített római kori sírfelirattal kapcsolatos ismereteket és hipotéziseket összegzi.

Mestellér János egy „szenci harcosnak” – azaz térségbeli 10. századi elő kelőnek
– a viseletét és fegyverzetét jellemzi ázsiai analógiák és délnyugat-szlovákiai
régészeti leletek alapján. (Neki és a tanulmányában felsorolt kollégáinak
köszönhetően egy múzeumi bábun látható is a rekonstruált öltözék és
felszerelés.) Zdeněk Farkaš és Igor Choma részletgazdag összefoglalóval szolgál
az utóbbi időben feltárt cseklészi várról. Marek Budaj közép- és újkori (11–18.
századi) pénzérmeleletek elemzésével árnyalja a szenci régió gazdaságtörténetét.

A mához közeledve „személyesebbé” válik a térség története, és ezt
a tanulmány kötet is tükrözi. Minél kisebb az időtávlat, annál követhetőbb, kik
és hogyan alakították a nyugat-mátyusföldi régió életét. Radoslav Ragač a kora
újkori szenci elittel és annak karrierlehetőségeivel foglalkozik, Nagy-L. István
tanulmánya pedig az 1790 es években a francia forradalom ellen küzdő helyi és
környékbeli katonák pályafutására fókuszál. Korpás Árpád írása a 19. század
végi „Szempci járás” politikai és köz igazgatási küzdelmeibe enged bepillantást.

Gaučík István tanulmánya a Szenci Műmalom Rt. és a gazdasági elitek 1906 és
1945 közti történetét dolgozza fel nagy alapossággal. Hushegyi János a Szenci
Önkéntes Tűzoltó Testület két világháború közti krónikáját tárja az olvasó elé.
(A Szenci Városi Múzeum részeként, de külön épületben tűzoltómúzeum is
várja a látogatókat.)

Nemcsak emberek, vállalkozások és szervezetek pályaívét rajzolják meg
a tanulmányok, hanem az épített örökség és műszaki tárgyak sorsát számba
veszik. Buday Péter a szenci régió egyes műemlékeinek 19–20. századi
dokumentálásáról és védelméről ad áttekintést, Biró Norbert, Péterffy-Cserháti
Katalin és Zsigmond Gábor pedig Horthy Miklós magyar kormányzó Turán 9-es
pályaszámú vasúti étkezőkocsijának történetéről és restaurálásáról számol be.
Arról a vasúti kocsiról tájékoztatnak, amely évtizedeken át a szenci Napfényes-
tavak partján állt, és korábbi tulajdonosa amolyan üdülőházként használta. A 20.
század derekát és második felét a kötet a pártállami totalitárius rendszer
megpróbáltatásain keresztül láttatja.

Bukovszky László Mindszenty Józsefesztergomi érsek–hercegprímás
„felvidéki ügynökeiről” ír, akik közül többen Szenchez, illetve környékéhez is kötődtek.
Ehhez szorosan kapcsolódik Patrik Dubovský tanulmánya arról, hogy a szenci régióban
mely papok és más személyek szegültek szembe a kommunista rezsimmel,
többek közt, hogy Istenüket és híveiket szolgálhassák.

A magyar könyvbemutatón szó lesz a könyv szlovák változatáról ésa múzeum szintén új,
Ján Lichnerről szóló kiadványáról is.

A rendezvények időpontja és helyszíne: Szenci Városi Múzeum, 2026. április 22-én
18.00-kor (Törökház). A szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak!