Fotó: Agárdy Gábor

Ezen a napon a szenci Szt. Miklós templomban 17:30-kor Pammer Tamás káplán úr szentmisét mutatott be Farkas Jenő katolikus pap és költő lelki üdvéért, majd 18:30-kor a szülőházánál folytatódott a megemlékező ünnepség és az emléktábla leleplezése…/ag079

A cserkészek díszőrsége mellett Németh Gabriella városi képviselő és a megemlékezés kurátora mondta a bevezető beszédet, majd Erdélyi Júlia helyi Csemadok-elnök és Juraj Gubáni alpolgármester leplezte le a megemlékezés tábláját, amely alá a cserkészek helyezték el a koszorút. Ezután Pammer Tamás káplán úr megáldotta az emléktáblát.

Az ünnepség 19:30-kor a kultúrházban folytatódott egy színvonalas irodalmi esttel, melynek fő témája Farkas Jenő élete és költői munkássága volt. Az egybegyűltekhez szólt Zsidó János esperes, Radoslav Ragač történész és Farkas Jenő rokonai is. Utána megnyílt a papköltővel, műveivel és családjával kapcsolatos kiállítás, aminek megtekintése után egy kis frissítőre hívták meg a megjelenteket. Szép esténk volt…

Farkas Jenő pap-költő emléke előtt tisztelegünk

Régi adósságát törlesztette a szenci magyarság, emléktáblát szenteltek Farkas Jenő pap-költő emlékére. Farkas Jenő szülői háza ma már más család tulajdona, de engedélyükkel 2026. szeptember 18-án a Csemadok Szenci Alapszervezetének kezdeményezésére leplezték a város szülöttének emléktábláját.

A rendezvény a szenci Egyházi Férfikar előadásával kezdődött, majd Németh Gabriella, a Csemadok alapszervezet elnökségi tagja, az emléktábla kezdeményezője, az ünnepség szervezője köszöntötte a vendégeket, köztük Szabó Jánost és Zsuzsát, a családi ház tulajdonosait is.

„Van valami mélyen megrendítő és felemelő abban, amikor egy közösség visszatér a gyökereihez. Ma mi is ezt tesszük itt, Szencen, ennek a háznak a homlokzata előtt. Nemcsak egy falat díszítünk fel márvánnyal és bronzzal, hanem adósságot törlesztünk. Hazavárjuk és hazafogadjuk városunk nagy szülöttjét, Farkas Jenőt.” – fogalmazott Németh Gabriella.

Farkas Jenő „költészetében ott lüktetett az emberi gyarlóság, a fázó lélek magánya, de a felülről jövő, mindent elsöprő remény is. Műfordítóként is hidat épített, amikor a szlovák romantika nagyjait, Andrej Sládkovičot, Ján Bottót vagy Dobšinský meséit ültette át anyanyelvünkre.” – ismertette röviden Farkas Jenő életpályáját Németh Gabriella.

Az emléktáblát Pammer Tamás káplán szentelte fel. Majd Erdélyi Júlia, a Csemadok Szenci Alapszervezetének elnöke és Juraj Gubáni Szenc alpolgármestere leplezte le. Az emlékünnepségen a szenci cserkészek álltak díszőrséget. Az emlékünnepség végén a jelenlévők közösen imát mondtak, majd elénekelték a Boldogasszony anyánk kezdetű imát is.

A megemlékező műsor a kultúrházban folytatódott egy irodalmi összeállítással. A Szabó Jolán által összeállított irodalmi műsorban, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola volt diákjai szerepeltek, Bertók Natália, Klenovics Anna, Botló László Marcel, Silló Dominik és Silló Simon, valamint Rovensky Mária, ebből megismerte a közönség Farkas Jenő életútját és verseit.

Az irodalmi műsor után Dr. Radoslava Ragač, levéltáros-történész kétnyelvű beszédében kifejtette, örömmel vette, hogy a szenciek adósságot törlesztettek és emléktáblával tisztelegnek Farkas Jenő emléke előtt.

Zsidó János őszentsége káplánja visszaemlékezett Farkas Jenőre, akit gimnazistaként a versein keresztül ismert meg, majd papként együtt dolgoztak. Zsidó János a pap-költő emberi nagyságát és magyarságtudatát is kiemelte. Arra kérte a közönséget, olvassanak minél több verset tőle, és minél több fiatalt bíztat, vegyenek részt a Farkas Jenő szavalóversenyen, melyet évente megszerveznek.

Botta Kornél rokonként emlékezett vissza Farkas Jenőre, és családi anekdotákon keresztük ismertette személyiségét, Botta Gabriella Farkas Jenő keresztfiának feleségeként nagyon jó viszonyt ápolt vele, és pozitív kisugárzású személyként beszélt róla. Mind két beszámoló az emberséges plébánost, költőt, a közügyek iránt is érdeklődő személyt írt le.

A visszaemlékező beszédek után Németh Gabriella megnyitotta a Farkas Jenőről összeállított kiállítást. „Amikor megtekintik a tárlatot, ne csak a panelokon lévő verseket, képeket vagy a kiállított tárgyakat nézzék, hanem keressék mögöttük az embert: a szenci kisfiút, a hűséges papot, a didergő szívű költőt, és a kultúrákat összekötő, hidat építő műfordítót.”

A kiállítás október végéig tekinthető meg a szenci kultúrház kiállítótermében.

Neszméri Tünde