Fotó: Duray Rezső
Két év kihagyás után a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából meghirdetett máriavölgyi zarándoklaton nagyon szép időben, az autóbuszok és a személyautók számából is kiindulva, sok hívő látogatott el a Kis-Kárpátok nyugati nyúlványainál fekvő ősi kegyhelyre... /dr080
Az ünnepi szabadtéri szentmise főcelebránsa és szónoka Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök volt. A szentmisét Bacsfa-Szentantal plébánosának Sranko Lászlónak orgonajátéka és énekkarának színvonalas éneklése tette szebbé. A délben végződő szentmise szokásosan a himnuszok eléneklésével ért véget, amely után a száraz időjárásnak köszönhetően megtudtuk járni a hegyen a keresztutat.
XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét. Eleinte október második vasárnapján ünnepelték, Szent X. Piusz pápa tette át október 8-ára. Mint ismeretes, Nagy Lajos király (1342-82) nagy Mária-tisztelő volt. Ő is ellátogatott Máriavölgybe, a csodás gyógyulások helyére, és 1377-ben az egyetlen - magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, majd kolostort és templomot építtetett itt számukra. A pálosok megkapták a királytól a kegyhely melletti falut is, ahol a mai napig szlovák lakosság él. I.Lipót császár 1687-ben a pozsonyi országgyűlés alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a töröktől már nagyrészt felszabadult országot Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel. /dr
001
004
005
007
008
009
010
011
012
013
014
016
017
018