Életének 92. esztendejében az éjjel elhunyt Burián László atya, Szenc szülötte (*1922. aug. 19., +2014. ápr. 23.), számos kitüntetés birtokosa, aki  példásan helytállt a deportált magyarok között Csehországban. Nyugodjon békében! /ag 

Katolikus papként mindig kiállt a szlovákiai magyarokért, hitet téve embersége mellett, tisztelvén  másokat is. Apja szenci patikus volt, családja állíttatta a Szt. Antal-szobrot a templomkertben Szencen.
1922. augusztus 19-én született Szencen. Papi pályáját a Nyitra melletti Krušovcén (Nyitrakoros) kezdte, majd 1947-ben a cseh határvidékre ment, ahová korábbi magyar híveit deportálták, hogy lelki gondozást nyújtson nekik. Egy év elteltével politikailag nem megbízható személynek nyilvánította a hatalom, és Szlovákiába való visszatérésre kényszerítette. Illegális határátlépés kísérlete miatt 1951-ben két év szabadságvesztésre ítélték, amelyet a lipótvári, illetve az ilavai börtönben töltött le. Ezt követően megvonták papi működésének engedélyét és éveken keresztül fizikai munkásként dolgozott. A megpróbáltatások ellenére azonban sohasem veszítette el pozitív életszemléletét, nem ingott meg hite és nemzeti öntudata sem. A hatvan éve pappá szentelt Burián László életének utolsó éveiben kisegítő plébános volt Párkányban, de Nánán és Kőhídgyarmaton is misézett. 
2011-ben első szlovákiai magyarként vehette át a Václav Benda-díjat és a Szabadságért és demokráciáért kitüntetést. A felvidéki magyarságért való példaértékű kiállásáért, a hit és a nemzeti öntudat erősítéséért végzett tevékenysége elismeréseként 2013-ban a Szent István ünnep alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta meg Burián László esperes plébános, 2014 márciusában pedig Szent István-érmet kapott. Amilyen pici ember volt testi felépítésében, úgy nőtt túl mindenkit lelkiekben – szelíd szellemi óriás volt!

Burián László atya, minden idők egyik legsugárzóbb felvidéki katolikus papja évekkel ezelőtt Ján Sokol érseknek így válaszolt arra a mondatára, hogy: „Tudod, Laci, mit szenvedtünk mi tőletek?" – „ Mit? Sorold, hogy mit szenvedtetek?" De az érsek néma maradt. 

„Aztán soroltam én egymás után a szlovák származású esztergomi főpapokat: Serédy Jusztíniánt, Csernokot, Rudnayt, Czitovszkyt, Szelepcsényit. Ők mind szlovák származásúak voltak, mégis bíborosok lettek Esztergomban. És senki sem tiltakozott! Ti meg egy fél püspöki helyet sem bírtok elviselni! És folytattam: az öcsémet deportálták, a szüleimtől elvették a vagyont, a rokonságomat szétszórták, engem kitelepítettek, s én akkor egy észak-szlovákiai faluban éjjel-nappal szlovákul tanultam és a szeretetre tanítottam az ottani gyerekeket." (Forrás: Buchlovics Péter.) 

Temetése 2014. április 25-én (pénteken) 16:30-kor lesz a párkányi öreg temetőben, az engesztelő szentmise pedig 18:00-kor.

Őrizzük meg emlékezetünkben!

Mindenki Lacibácsija: Burián László