avagy miért nagyobb az esély bejutni a parlamentbe, mint három éve? Befordultunk az őszbe, ez pedig azt jelenti, hogy vészesen közeledik az előrehozott választás időpontja. A szeptember 30-i voksolásnak több tétje is lesz, ám felvidéki magyar szempontból a legfontosabb kérdés mégis az, lesz-e intézményes magyar képviselet a szlovák törvényhozásban...
A 2020-as parlamenti választást követően fájó volt szembesülni a ténnyel, hogy a Magyar Közösségi Összefogásnak nem sikerült átlépni az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ez egyértelmű kudarcnak számított, hiszen először fordult elő az ország történetében, hogy a magyarságnak nincs intézményes képviselete a parlamentben. Okulva a múlt hibáiból, a magyar érdekeltségű pártok rájöttek arra, hogy egymásra vannak utalva. Ennek fényében, még ha nagy nehezen is, de megalakult a Szövetség, hogy a felvidéki magyar szavazatok egy irányba összpontosuljanak.
A 2022-es összevont megyei és önkormányzati választásokon a Szövetség először mérettette meg magát. A párt sikeresen vizsgázott, és bebizonyosodott, ha nincs a magyar térfélen versenyhelyzet, akkor garantált a jó eredmény.
A parlamenti választáson is hasonló sikerre lenne szükség, csakhogy a különbség az, hogy időközben a Híd platformból kivált néhány vezető politikus megalapította a Modrí-Most Híd koalíciót, a Simon Zsolt-féle Magyar Fórum pedig mérhetetlen szlovák pártokkal fogott össze. Ez pedig azt jelenti, hogy a Szövetségen kívül két formáció is a felvidéki magyarok kegyeiért száll harcba.
A Szövetségnek azonban ennek ellenére is jó esélye arra, hogy öt százalék fölötti eredményt érjen el. Sőt, ez az esély most sokkal nagyobb, mint az előző választásokon.
2020-ban az MKÖ mellett a Most-Híd próbálta megszólítani a szlovákiai magyar választókat. Végül jócskán alulmaradtak, alig két százalékot szereztek Érsek Árpádék. Az MKÖ 3,9 százalékon végzett, ami a magas részvételnek tudható be, illetve annak, hogy a Dél-Szlovákiában élő választók vagy otthon maradtak, vagy pedig szlovák pártokra szavaztak. A szlovák politikusok ugyanis rájöttek arra, hogy olykor akár üres ígéretekkel is be lehet gyűjteni a magyar szavazatokat. 2020-ban erre Igor Matovič nagyon jól ráérzett, elég volt egy-két kedves gesztus, és máris ő volt a magyarok barátja.
Az előző kormány tehát a magyaroktól is megkapta azt a felhatalmazást, hogy alkotmányozó többséggel irányítsák az országot. Csakhogy ezt a történelmi lehetőséget a kormányzó pártok eldobták maguktól, a koalíción belüli belső konfliktusok és veszekedéseknek köszönhetően bukott meg a kormány.
A választók nagy része csalódott azokban a pártokban, akik az elmúlt időszakban hatalmon voltak. Ezt visszaigazolják a közvélemény-kutatások is, hiszen a jobboldali pártok jelentős része az öt százalékos bejutási küszöb körül áll, illetve van olyan párt, amely még a három százalékot sem közelíti meg.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a választók előtt ezek a pártok leszerepeltek. Ez azt jelenti, hogy azok a magyar szavazók, akik eddig szlovák pártokra szavaztak, most bajban vannak, hiszen nincs olyan szlovák párt, akire a voksolnának. A Szövetség előtt tehát hatalmas esély adódik, hogy ezeket a választókat megszólítsa. Parlamenten kívüli pártként csak a pályán kívül szemlélték az eseményeket, így kimaradtak az elmúlt időszak kaotikus intézkedéseiből.
A választók nagy része stabilitást és hitelességet szeretne. A Szövetségnek nagy lehetősége van arra, hogy a magyar témák mellett éppen a párt által biztosított stabilitást kommunikálja a választók felé.
A szociológusok magas részvételre számítanak, ezért nagyon sok múlik majd azon, hogy a Szövetség a kampány hajrájában mennyire tud mozgósítani a magyarlakta régiókban, ugyanis ezen múlhat a magyar párt parlamenti részvétele.
Hajtman Gábor forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/most-vagy-soha-avagy-miert-nagyobb-az-esely-bejutni-a-parlamentbe-mint-harom-eve