Az EU elé kerül (főleg) a felvidéki magyarságot (is) hátrányosan megkülönböztető támogatási rendszer...
A felvidéki magyarságot sújtó gazdasági intézkedések és törvényalkotási szándékok egyik legékesebb példája az önkormányzatok bevételeinek állami visszaosztását szabályozó, másfél évtizede elfogadott törvény. Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestereként és a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként is évek óta foglalkozik a kérdéssel. Most, a megfelelő adatsorok és szükséges elemzések birtokában az Európai Uniónál keres jogorvoslati lehetőséget az ország déli, alacsonyabban fekvő régióit diszkrimináló törvénnyel szemben.
"Elég csak ránéznünk az ország domborzati térképére, hogy lássuk, mire megy ki a játék” – kezd bele a problémakör ismertetésébe Őry. Ő és munkatársai két évvel ezelőtt, 2019-ben kezdték el szisztematikusan felgöngyölíteni az önkormányzatokra vonatkozó támogatási rendszer visszásságait. Ők voltak az egyetlenek, akik szóbeszéd és anekdotikus bizonyítékok helyet adatokkal támasztották alá, pontosan mennyi pénzt veszítenek a déli települések csak amiatt, mert alacsonyabb tengerszint feletti magasságban fekszenek, mint az északiak.
Mielőtt ezt részletesebben kifejtenénk, érdemes az önkormányzatok támogatási rendszerével megismerkednünk. A természetes személyek, egyéni vállalkozók és alkalmazottak után befizetett, majd az önkormányzatoknak visszaosztott személyi jövedelemadó az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása. Az államkasszába befizetett SZJA 70%-a kerül vissza a településekhez, 30%-a pedig a megyéknek jut. A visszaosztott pénz összegét öt különböző szempont szerint határozzák meg. Figyelembe veszik az adott település lélekszámát (10%), a 62 év feletti lakosok arányát (5%), a település méretét (32%), a beiskolázott gyermekek számát (40%), illetve a tengerszint feletti magasságot (13%) Ez utóbbit úgy, hogy minden település saját szorzót kap, 300 méter felett egynél nagyobbat, ez értelemszerűen plusz pénzt jelent, alatta egynél kisebbet – ez pedig elvonást. Konkrét példa: az Őry által irányított Csallóközcsütörtök szorzója 0,7883, azaz minden euróból csak 78 cent kerül hozzájuk, a maradék 22 más, 300 méter felett fekvő településekhez vándorol.
Jellemző adat, hogy az 512 magyarlakta település közül mindössze 18 rendelkezik egynél nagyobb szorzóval.
Mindezek következménye az a faramuci szituáció, hogy településenként, egy-egy főre leosztva, óriási különbségeket tapasztalni a visszaosztott eurók mennyiségében. Őry szerint a felsorolt 5 paraméter közül kettő különösen diszkriminatív. Egyrészt a tengerszint feletti magasság szorzója, másrészt a településméretből adódó szorzó, amely 50 ezer lakos felett különösen magas egy főre vetíthető bevételeket produkál. Pozsonyban például 500 eurónál is több a támogatás lakosonként, míg az alig húsz kilométerre fekvő Csallóközcsütörtök (kábé 1700 lakos) egy főre számított ugyanezen bevétel 280 euró körül mozog. Csak a rend kedvéért, a nagyságrendileg hasonló, 1800 lelkes, északabbra fekvő Nagybobróc (Liptószentmiklósi járás) lakosainak 370 euró jár fejenként.
Ha kíváncsi rá, mekkora összegtől esik el az ön települése csak azért, mert "alacsonyan" fekszik, a mennyiterek.sk honlapon részletes adatokat talál.
Őry azt mondja, egy-egy községnek számtalan településmérettől vagy tengerszint feletti magasságtól független feladata van, amelyet ugyanúgy el kell látniuk. „Iskolát fenntartani, járdát söpörni, utat felújítani Csallóközcsütörtökben is kell, ugyanúgy, mint mondjuk a Tátrában. Nem számít, hogy síkságon vagyunk. Hogy aktuális legyek. Ez olyan, mintha az olimpián a nagyobb, edzettebb versenyzők két méterrel előbbről rajtoltak volna százméteres síkfutásban. Teljesen nonszensz!”
Fontos kiemelnünk, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nemzetiségi hovatartozástól függetlenül megkülönbözteti a síkvidéki kistelepülések lakóit.
„Ez nem csak a felvidéki magyarság ügye!” – hangsúlyozza a polgármester. Őryék most az Európai Uniónál kívánnak jogorvoslatot keresni a problémára, a napokban az EU parlamentjének petíciós bizottságához (PETI) fordultak. Adatokkal, infógrafikákkal alátámasztva nyújtottak be egy petíciót a bizottsághoz, így végre talán Brüsszelben is tudomást szereznek a súlyosan diszkriminatív gyakorlatról. Mivel a nyári hónapokban lelassul az élet az EU hivatalaiban, a beadvány értékelésére ősz elején kerülhet majd sor. Őry szerint azért különösen fontos, hogy az Unió érdemben foglalkozzon a témával, mert itthon is nagyon kevesen látják át ezt az erősen diszkriminatív törvényt, ráadásul egy sikeres petíció meggyőzheti a régió polgármestereit, önkormányzati képviselőit, ők is hallassák hangjukat, érdemben lépjenek fel a megkülönböztetéssel szemben.
Pomichal Krisztián forrás: https://ma7.sk/aktualis/hegyvideki-boseg-sikvideki-szukseg-az-eu-ele-kerul-a-felvideki-magyarsagot-hatranyosan