Legendásan alacsony a részvételi arány a megyei választásokon. A lakosság még 16 évvel a megyerendszer bevezetése után sem érzi, hogy ez fontos dolog számára. Valószínűleg azért, mert a megyék  illetékessége a lakosság számára nem olyan közeli mint a helyi önkormányzaté és nem kap akkora publicitást mint pl. az országos  parlamenti választások... 

A 2013-as részvételi arány Pozsony-megyénkben az első fordulóban 21,65%-os volt, a második elnökválasztási fordulóban csak 17,89%.

 Pedig a közutak, a középiskolák, a szociális otthonok, a kórházak és a kulturális létesítményekkel kapcsolatos hatáskörével a megyei önkormányzatok nap mint nap befolyásolják életünket.

Úthálózat

 Az egyik legtöbbet emlegetett példa a II. és III. osztályú utak karbantartása és felújítása, amely szintén a megye feladata, és megyei költségvetésből finanszírozzák. A kátyús, rossz állapotú közutak rendbetétele tipikus megyei hatáskör, ahogy az útszéli árkok rendben tartása is. Az ipartelepek, gyárak, logisztikai központok tekintélyes terhet rónak az úthálózatra. 

Ennek oka, hogy a közúthálózat legnagyobb részét megépítésekor (még 1989 előtt) nem ekkora terhelésre tervezték. 

Buszjáratok

 A megyék több buszjáratot tartanak fenn és ők adják ki az autóbusz-vállalatok működéséhez szükséges engedélyeket is. Így minden szál a megyéknél fut össze, nem véletlen, hogy ők dolgozzák ki minden évben a buszmenetrendeket – nem mindegy tehát, hogy van-e megfelelő magyar képviselet, amely odafigyel a déli régiók igényeire.

 Szlovákiában a tömegközlekedéssel utazók 87 százaléka veszi igénybe a buszjáratokat, általában 25-30 kilométeres távolságba, vagyis munkahelyre vagy iskolába.

Oktatás, egészségügy, szociális intézmények

 A megyék szabják meg, hogy milyen szakon és mennyi osztályt nyithatnak a középiskolák az adott megyében. Ezzel a hatáskörrel közvetlen befolyásuk van a szakmunkásképzésre, melynek hiánya Szlovákiában is az egyik legtöbbet emlegetett, megoldásra váró probléma.

 Ezen túl azonban dönthetnek a szakiskolák, a művészeti iskolák sorsáról, illetve leválthatják az iskolaigazgatót is.

 A megyék kórházakat is működtethetnek, illetve az összes egészségügyi intézmény, valamint gyógyszertár működési engedélyéről is döntenek.

 A megyei kórházak fenntartása sokáig forró téma volt, mert, bár az állam a megyékre ruházta át őket, fenntartásukhoz anyagi forrásokat már nem biztosított.

 A megyei hivatalban lehet panaszt tenni azért is, ha úgy érezzük, hogy a szakorvos igazságtalanul nem fogadott minket a körzeti orvostól kapott beutaló ellenére sem.

 A szociális intézmények működését is a megyék felügyelik, legyen szó idősek otthonáról, gyermekotthonról, reszocializációs intézetről. Sőt, általában a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően anyagiakban is támogatják őket.

 Megyei hatáskör alá tartoznak a színházak, könyvtárak, galériák, múzeumok, kulturális központok is, és a megyei önkormányzatok pénzt is fordítanak fenntartásukra.

Dotációs politika

Minden megye kidolgozta saját dotációs politikáját, amivel a pályáztatás után magánszemélyeket, civil társulásokat és egyházi intézményeket tud támogatni a társadalomépítő munkájukban, legyen az pl. művészet, szociális szolgáltatás, templomfelújítás, könyvkiadás, orgonajavítás, stb. Pozsony-megye ebben igencsak bőkezű, jutott pl. a vőki új templomra , a szenci templom-felújításra és a féli orgonajavításra is. 

2017-ben a  www.szenc.sk weboldal is pályázott egy fotoobjektívra amit meg is kapott (a régi már elhasználódott, hiszen több mint egymillió fotó készült vele 10 év alatt). 

Határon átnyuló programok

 Az egyik legérdekesebb hatáskör, az uniós határon átnyúló együttműködési programban való részvétel, amely csak megyei szintű területi egységek között valósulhat meg.

 Például Pozsony-megye gyümölcsöző határon átnyúló együttműködését bizonyítja az is, hogy 2016-ban teljes jogú tagja lett a Rába-Duna-Vág EGTC nek és 2017-ben már 4 sikeres pályázatot tudhat maga mögött mintegy 0,5 millió € értékben. Ezen kívül az EGTC megkapta a Kis-projekt Alap kezelési jogát, így 7 millió € elosztásáról dönthet a magyar-szlovák határ kétoldalán lévő pályázók között, így az EGTC-tagságnak köszönhetően Pozsony-megye pályázói is jó eséllyel indulhatnak a támogatásokért.

Ezen kívül Pozsony-megye gazdag partnerkapcsolatokkal  rendelkezik az EU tagországok egyes régióival, de több EU-n kívüli, ill. távolabbi országgal is kötött együtműködési szerződést, amelyek nem csak papíron léteznek, hanem  leginkább az oktatás, kultúra, idegenforgalom és régiófejlesztés terén  különösen hasznosak.

A megyék finanszírozása, EU-s pénzek

 Néhány szót megérdemel a megyék finanszírozása is. A megyei önkormányzatok költségvetése csupán töredéke az állami büdzsének, ennek ellenére – mint láthatjuk – széleskörű a hatáskörük és a felelősségük.

 A megye bevételeinek gerince lakosainak személyi jövedelemadója, pontosabban annak 21,9 százaléka.

 A jogi személyek (cégek, vállalatok, szervezetek) útadójából származó bevételek teljes egészében a megye kasszájába vándorolnak. Több ügyintézéskor fizetett illeték szintén a megyét gazdagítja. Ezeken kívül pedig a megye gazdálkodhat saját vagyonával is: bérbe adhatja, eladhatja, vagy gyarapíthatja.

Pozsony-megye EU-s gazdasági mutatói nagyon jók (az EU-s átlag 117%-a), ezért sokkal kevesebb EU-s dotációhoz jut  mint más, szegényebb megyék.

Agárdy Gábor
(segédanyag: Körkép.sk)