Tegnap hoztuk le Pomichal Krisztián cikkét, ma pedig itt a kontra Száraz Dénestől. Gyorsan el kéne végre dönteni, hogy kinek van igaza és milyen mértékben...(szerk.)

Azt írja nagyrabecsült kollégám, hogy megint beszélnünk kell a pártegyesítésről. Szerény véleményem szerint erről beszélni már olyan kevés, mint az árvaházban a szülői értekezlet. Cselekedni kell, de azt is rögtön!

A magyar nyelvben a tétovázásnak a következő szinonimái léteznek: hezitál, bizonytalankodik, határozatlankodik, tűnődik, vacillál, habozik, kételkedik, hosszasan töpreng, totojázik, tökölődik, tötymörög, vívódik, évődik, időt húz. Nekem az elhúzódó pártegyesülés esetében legszemléletesebbnek a tötymörög tűnik, mert ennek a szónak hangulatában (ezért hangulatfestő szó) benne van a tehetetlenség, a meggondolatlanság elkerülése és a pozícióharc is.

Meggondolatlanok akkor voltunk, amikor engedtünk a vegyesség szirén hangjának, és közel engedtük magunkhoz a Most-Híd nézeteit, amelyek semmire se vitték előre sorsunk alakulását, sőt keményen visszavetették a magyarságtudatunkat, a szlovák többség számára viszont pont emiatt nagyon is megfelelt!

Nem elég, hogy létrejött, de be is engedtük otthonainkba a megbékélés-hirdetés sunyiságát. Nem elég, hogy kisebbségbe kényszerültünk a Felvidéken, nem elég, hogy a pártpolitikában is csak statisztaszerep jutott nekünk a szlovákok mellett, még az egyik saját pártunkba is befészkelődhettek! Ezt a ballépést kell most helyrehozni a pártfúzióval!

Száraz Dénes
forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/totymorges-a-partegyesulesben