Az egyik választás után, a másik előtt vagyunk! Letudtuk úgy ahogy az államfőit, jó helyzetet teremtve a kommunikációra és az együttműködésre az új államfővel és a szlovák kormánnyal. Június 15-ig kell Zuzana Čaputovának kiürítenie a palota gardróbját (nem kis feladat), hogy átadja a helyet a győztes Peter Pellegrini öltönyeinek és nyakkendőinek...
De előtte még, június 8-án nagyon fontos választás lesz az Európai Parlamentbe. Az utak mentén az óriásplakátokon Forró Krisztiánt fokozatosan Berényiék váltják. Ez az esemény a felvidéki magyarokat talán közelebbről érinti, mint a köztársaságielnök-választás, annak ellenére, hogy Brüsszel távolabb van, mint Pozsony. Az elnökválasztáson esélytelenek voltunk, az EP-választás viszont sikert eredményezhet, ha…
És ilyenkor jönnek a már szinte elcsépelt szavak, ha összefogunk és elmegyünk választani. Nem egy alkalommal voltak már az EP-ben felvidéki magyar képviselők – Bauer Edit, Duka-Zólyomi Árpád, Csáky Pál, Nagy József, Mészáros Alajos – de legutóbb kimaradtunk innen is. Az utóbbi években a parlamenti demokráciában számunkra nem termett babér sem ott, sem otthon. Pedig Brüsszel fontos, nagyon fontos, hogy ebben a feszült európai politikai helyzetben 1-2 parlamenti szék kijusson nekünk is. Mert nem leszünk ott egyedül, magunkra hagyva: a 2019-es európai parlamenti választásokon összesen 24 magyar nemzetiségű politikus jutott be az Európai Parlamentbe: 21 Magyarországról, 2 Romániából és 1 Hollandiából.
Legalább olyan fontos Orbánéknak a külhoni magyarok EP-választási sikere, mint amilyen fontos volt Pellegrini győzelme államfőjelöltként. Pellegrini köztársasági elnökként a jelenlegi szlovák kormánnyal karöltve elkötelezett híve lehet Orbán szuverenista törekvéseinek. A külhoni magyarság soraiból mandátumot szerző EP-képviselők viszont erősíthetik az Fidesz-KDNP frakcióját és irányvonalát az Európai Parlamentben, hozzájárulhatnak azoknak az értékeknek a védelméhez, amelyekért a frakció évek óta küzd: európai biztonságpolitika, migránsok betelepítésének megakadályozása, az ukrán-orosz háború békés lezárása, család- és gyermekvédelem.
A felvidéki magyar szavazótábor szemszögéből a két választás Szlovákiában valahol mégis összefügg. Az államfőválasztás megmutatta, hogy a magyar jelölt indulása nem hatott nagyobb mozgósító erővel az első fordulóban, és a második körben pedig a magyarok szavazatai is bizonyos mértékig megosztódtak Pellegrini és Korčok között. Nem jó előjelek ezek az EP-választások előtt! Csak a Magyar Szövetség elnökének bejelentése hozta közelebb a felvidéki magyarokat a győzteshez, és teremtett ezzel együttműködési lehetőséget a szlovák kormánnyal is.
Az EP-választáson is öt százalékos a sikerküszöb, amit csak abban az esetben lehet elérni, ha a Magyar Szövetség mozgósítani tudja azokat is, akik az elnökválasztáson Korčokra szavaztak, illetve, ha a magyarok nagy többsége elmegy szavazni, lényegesen többen, mint a szlovákok. A közöny nagy úr, a csömör kistestvére.
Mozgósítani, meggyőzni! Enélkül a magyarok helyett kis Korčokok szerezhetnek mandátumot Brüsszelbe. Emlékezzünk csak vissza, hogy 2019-ben, a legutóbbi EP választásokon, amikor nekünk nem osztottak lapot, Michal Šimečka, a Progreszív Szlovákia elnöke ígéretet tett nekünk, hogy Brüsszelben képviselni fogja a felvidéki magyarság érdekeit is.
Tudtommal nem igazán történt ilyesmi ebben a választási időszakban, még akkor sem hallatta a hangját a progresszívek képviselője, amikor az Európai Bizottság 2022 januárjában olyan határozatot fogadott el, mely szerint nem indít jogalkotási folyamatot az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében, és a MinoritySafePack (Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés) egyetlen javaslatát sem látta indokoltnak.
Erről tehát ennyit! A felvidéki magyaroknak Brüsszelben is saját magukért kell felemelni a hangjukat! Ez viszont csak abban az esetben lehetséges, ha mandátumhoz jutnak az EP-ben!
Száraz Dénes forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/nem-vagyunk-eselytelenek-juniusban