Az MKP július 18-i kongresszusa iránti felfokozott érdeklődésből kitűnik, a felvidéki magyarság körében ez a párt a mozgatja meg leginkább az embereket, elsősorban a fantáziájukat. Főleg most, fél évvel egy választási kudarc után, és talán közvetlenül a magyar pártok fúziója előtt, amelynek levezénylésében az MKP-ra kulcsszerep hárulhat... 

Az érdeklődést tovább fokozza, hogy a kongresszus küldöttjei új pártelnököt, elnökséget, OT-elnököt is választanak. Szinte senki sem marad érintetlen a jelenlegi pozíciójában. Az előkészületekből kitűnt, még mindig van tétje a pártelnöki tisztségnek, mert a járási konferenciák hét elnökjelöltet javasoltak, közülük kell megválasztania a kongresszuson a 18 felvidéki magyarok által lakott járásból érkező 200 küldöttnek a legalkalmasabbat.

Természetesen az elnökjelöltek száma még változhat, a kongresszuson lehetnek visszalépések is, valakinek a javára, vagy csak úgy, jobb belátásból, illetve azt sem tudni biztosan, hogy mind a heten vállalják-e a járási konferenciák jelöléseit. Bár nehezen elképzelhető, hogy előzetes egyeztetések nélkül valaki pártelnök-jelöltté váljon.

Kritériumokat az ügyvivő elnökség tudtommal nem fogalmazott meg a jelölésekkel kapcsolatban, de a talpraesettség, a szervező-, kommunikációs, retorikai és együttműködési készség, a tettekben megnyilvánuló magyarságtudat, az elkötelezettség, a saját és az utódok névhasználata és iskolaválasztása, az ismertség, a programalkotó-készség és kreativitás, a feddhetetlenség és az eddigi szakmai sikerek nyilván elsőbbséget élveznek a szlovák nyelv tökéletes ismerete előtt.

Nyilván azt is mérlegelték a konferenciákon, hogy a jelöltek szűkebb környezetükben, ahol a legjobban ismerik őket, mennyire népszerűek, nem buktak-e el a közelmúltban valamilyen helyi választást a saját településükön. Ezeket, a teljesség igénye nélkül felsorolt feltételeket a jelölések alkalmával a járási konferenciák résztvevői bizonyára egytől egyig mérlegelték, és nyugodt szívvel képviselhetik a kongresszuson is a döntésüket.

Az viszont nehezen tartható álláspont az egyes járások részéről, hogy eddig el voltak hanyagolva, nem jutott nekik komoly pozíció a párt vezérkarában, és úgy érzik, csak a járás lakosainak szavazataira tartott igényt a pártvezetés. Pedig az egyik legmagyarabb járás az övék! Ennek apropóján javasoltak elnököt a párt élére. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy ilyen alapon még legalább 15 magyarlakta járás nyújthatna be számlát, és igényelhetné joggal a legmagasabb pozíciókat a pártban. Azokból viszont nincs 18! Pártelnökiből is csak egyetlen egy darab van, és a rotációs elvet az alapszabályzat egyelőre nem teszi lehetővé.

A közelmúlt tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy az etnikai párt felvállalása, a ráadott szavazatok száma az egyes régióban nem azon fog múlni, hogy az adott járás adja-e a pártelnököt vagy OT-elnököt!

Az MKP-nak és a majdani egyesült magyar pártnak függetlenül a magyarok lélekszámától minden magyarlakta járásra és minden magyar szavazatra szüksége lesz! Azzal érvelni, hogy azokat a járásokat illeti meg az elnöki tisztség, ahol a legtöbb magyar él, nem felelős gondolkodás. Hiszen a kevésbé magyar járások sok esetben sokkal súlyosabb gondokkal küzdenek, mint a legmagyarabbak. Különben is, azt is szokták volt mondogatni, könnyű ott magyarnak lenni, ahol még a kirakatbábu is mentében vagy magyar népviseletben mosolyog ki az üzlet ablakából, ahol a turulmadarak szabadon röpködnek a háztetőkön, és az utca végén ott az anyaország.

Tehát egyáltalán nem biztos (ámbár lehetséges), hogy a jelöltállító járásokban lakó magyarok lélekszáma alapján kell dönteni az MKP elnökéről, illetve a többi tisztségről. Sokkal inkább a rátermettség döntsön!

Száraz Dénes
forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/mire-farnadon-felszall-a-feher-fust?fbclid=IwAR27sjVgygfDlUVcp99WAuTHM8P5zZ8KeDGMXE-_O6Md73iCcilJoogsEm8
kezdőkép: Fotó: pixabay.com