Igaz, addig se volt túl komoly, de múlt év december 15-étől csak olyan korlátozott, visszafogott van, mint a kézzel tolt hullámvasút a vidámparkban. Lefele gurul, felfelé épphogy vánszorog, erőtlen...

Tanult budapesti barátom kérdezte egyszer, hogy ismerjük-e a selejt szó eredetét. Szerinte az újabb, hibásan kivitelezett lejtő megnevezéséből származik a szó, amiről kijelenthetjük, hogy ez se lejt, vagyis selejt. Ez persze nem biztos, hogy így igaz, de a szlovák kormány már a degradálása, december 15. előtt is elég selejtes volt. Akkor a parlament leváltotta, mégis tovább maradt a helyén. Igor Matovič és később párttársa, Eduard Heger is csődöt mondott kormányfőként. De nehéz lett volna elképzelni helyettük másik, épkézláb miniszterelnököt a kormányzó koalícióból. Sulík kormányfőként még saját magát is megbuktatta volna, Kollár jól elvolt kisebb felelősséggel házelnökként az asszonyokkal 12-szeres apaként. Remišová pedig mintha már ott sem lenne.

Selejt miniszterelnökökkel és ugyanilyen koalíciós pártelnökökkel nem csoda a meredek kormánylejtő. Érett tehát az idő a kormánybukásra, ami be is következett tavaly december idusán. Ennek ellenére korlátozott jogkörökkel megbízott kormányként meglepetésre továbbra is hivatalában maradt. De tétlenségét, teszetoszaságát pár hónap múlva a köztársasági elnök is megelégelte, és egy szakértői kormányt nevezett ki a helyére.

Viszont a parlament ennek a napokban nem szavazott bizalmat, maradt tehát ugyanolyan korlátozott, mint az elődje. Csupán a liberálisok álltak ki mellette, szavaztak bizalmat Ódoréknak. A köztársasági elnök szakértői kormánya ilyen formában Čaputová nagy kudarca, aki emiatt már kételkedni is kezdett magában, úgy véli, talán el se indul a jövőre esedékes elnökválasztásokon. Valószínű, hogy csak egy kicsit kéretni fogja most magát, majd valahol valahogy meggyőzik őt az indulásáról…Ugyanis jó kis párost alkotnak Petr Pavel cseh elnökkel, ellensúlyozni tudják együtt a lengyel és magyar elnököt a V4-ekben és Brüsszelben is. Különben sem lenne sok okunk az örömre, ha Korčok váltaná őt.

Valószínűleg késő őszig marad a helyén ez a félkarú, jogfosztott szlovák kormány Ódor Lajos miniszterelnökkel az élen. Miközben folytatódnak a szlovák kormány jogfosztottságának, vergődésének hónapjai.

Hogy meddig, nem tudni, mert a szeptember 30-ai előrehozott választások után nem valószínű, hogy rövid idő alatt sikerül összeállnia az új szlovák kormánynak. Inkább várhatók elhúzódó kormányalakítási tárgyalások, valószínű, hogy egyedül egyik párt sem lesz képes kormányt alakítani. A győztes keresni fogja a koalíciós partnereket, nem lesz egyszerű. Csupán Boris Kollár vezette Sme rodinára számíthat mindenki. Amennyiben nem talál másokat, győzelme ellenére vesztes lesz, jöhet a túloldalról egy liberális tákolmány, amelyben benne lehet a SaS is a Hlas és a Progresszív Szlovákia mellett, és akkor jaj annak. Hogy egy többpártos kormánykoalíció miként működik Szlovákiában, azt a saját bőrünkön tapasztaltuk…sehogy.

Könnyen folytatódhat tehát ilyen formában a szlovák teleregény újabb választási évadja régi-új epizódokkal: az elején lesz majd egy választott, koalíciós kormánya az országnak, aztán miután megbukik a különböző érdekek és prioritások miatt, jöhet egy megbízott, ezután pedig a szakértői, talán ugyanúgy három miniszterelnökkel, mint a jelenleg tartó választási időszakban.

Joggal kérdezheti az elbizonytalanodott szlovákiai választó, hogy mikor lesz végre valódi kormánya ennek a szegény országnak? Miért, volt már neki ilyen? Hiszen menetközben egyszer kormányfőként megbukott Mečiar is (jött helyére Moravčik), megbukott félidőben Radiičova is (előrehozott választások után visszatért Fico), és volt olyan is, hogy Ficonak kellett távoznia idő előtt, Pellegrini váltotta. Nem beszélve a mostani választási időszakról, amikor Matovičot Heger, Hegert pedig Ódor váltotta.

Jobb volt tehát ennek a gyámoltalan kisországnak akkoriban, amikor nem volt még ennyire önálló…

Száraz Dénes
forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/lesz-itt-meg-valamikor-igazi-szlovak-kormany