Egy politikai párt, ha hosszabb ideje nincs jelen a praktikus politikai életben, halálra van itélve. Ezért fontos, hogy a megújulásnál ki lesz az elnöke. Azonban még fontosabb, hogy majd megválasztása után mindannyian felsorakozzunk mögé. A Gondviselés legyen fölöttünk!...(szerk.).
A felvidéki magyar sajtó jó ideje tele van és egy ideig még tele is lesz a Magyar Szövetség tisztújító kongresszusával. A kongresszus előjátéka vezértéma, és az utójátéka is valószínűleg az lesz a médiában. Előtte, hogy mi várható a kongresszuson, utána pedig, hogy mi várható a pártban a tisztújítást követően. Persze mindezt különböző előjelekkel: a konzervatív, nemzetben gondolkodó szurkolók féltően, várakozóan és reménykedve tekintenek az eseményre, a balliberális mindenkori ellendrukkerek már be is rendezkedtek az ugye mi megmondtuk, semmi sem változik alapállásra.
Mert ugye tisztújítás lesz és a személyi kérdések mindig különlegesek! A tisztújítás szó egy összetettszó, melynek az utótagja teljesen egyértelmű, változást sugalló.
A szó előtagjában lévő tiszt pedig a magyar etimológiai szótár szerint rangot, hivatalt, beosztást és ezzel járó hatáskört jelent. Szláv eredetű szó: a bolgár cseszt, a szlovén čast és a szlovák čest (‘becsület, tisztesség’) a megfelelői.
Értelmezésében elsősorban a rangon és az ebből származó hatáskörön van a hangsúly! A nem tisztem nyilatkozni ebben az ügyben vagy a régebbi tisztviselő, hivatalnok jelentés kevésbé hangsúlyos, de ha valamilyen testület magasabb beosztású tagjáról van szó: katonatiszt, rendőrtiszt vagy egy pártban betöltött tisztségről, például az elnökiről, akkor igencsak az. Ez ugyanis már nagyon komoly tisztséget jelent, aminek párosulnia kellene a származékszókkal is: tisztel, tisztes, tisztesség, tisztességes, de nem mindig párosul, mert tisztségekre pályázó politikai kalandorok mindig is voltak és lesznek is.
Akiknek nem a felvidéki magyarság jövője a legfontosabb, hanem az, hogy magas lovon ülve elmondhassa, hogy a Magyar Szövetség elnöke vagyok, a legelső magyar a Felvidéken, az ezzel járó privilégiumokkal akarok élni! Az ambíciós pártelnök-jelölt nem tévesztendő össze a karrierelnök-jelölttel! Ez utóbbiaktól mentsd meg, Isten a felvidéki magyarságot!
Az ambícióval persze nincs baj, ha az párosul rátermettséggel. Rátermettnek senki se születik, azért tenni kell! El kell sajátítani egyfajta politikai kultúrát, Duray Miklósra jellemző politikai elemzőkészséget és éleslátást, hogy a szembejövő politikai vitákban rögtönözve megállja a helyét nem csak magyar nyelven, hanem szlovákul, sőt angolul is.
Az sem árt, ha széleskörű műveltséggel rendelkezik, tisztában van a magyar kultúra mérföldköveivel és egyéniségeivel, hogy a kötelezően rá váró ünnepi beszédekben, szónoklatokban Csáky Pálhoz hasonlóan mindenkor meg tudja állni a helyét. Retorikai készségekkel rendelkezzen, megszólalásaival nyűgözze le a hallgatóságot, legyen karizmatikus egyéniség!
Az se baj, ha idővel populista válik belőle, nem bugári értelemben, hanem a népszerűséget tekintve. A népszerűség azonban nem fáról leakasztható, azt is ki kell vívni a szavazók sikeres motiválásával és mozgósításával, a bizalom visszaszerzésével, választási győzelmekkel. Szolgáljon és védjen a mindenkori elnök!
Meg kell győznie az embereket, hogy csak az etnikai politizálásnak van jövője az elszakított országrészekben, nemzetrészünk megmaradásának ez az egyedüli záloga, csak saját magunkra és jól megválasztott szövetségeseinkre számíthatunk itthon és otthon is! Hozhat ugyan részeredményt az arcnélküli felkéreckedés valamelyik szlovák pártlistára, de egy esetleges szólóképviselet még a túléléshez is kevés, nemhogy a magyar nemzetrészünk kiteljesedéséhez.
A Magyar Szövetség elnökét fogadja el az anyaország kormánya is, ne csak szurkolója legyen a magyar kormánynak, hanem partnere is.
Az sem árt, ha múltbeli tevékenykedése során márt szert tett bizonyos ismeretségekre magyar kormánykörökben, alapítványkörökben, kultúrkörökben. Ismeretlenül ugyan kopogtathatunk, de az ajtók nem fognak teljesen megnyílni csak azért, mert a Magyar Szövetség elnöke. Nem feltétlenül a pártbéli előzményekre kell itt gondolnunk, hanem például a civil szféra területén elért eredményekre, az ebből eredő személyi kapcsolatokra, amelyek azt bizonyíthatják, hogy részéről a felvidéki magyarság szolgálata nem akkor fogja kezdetét venni, amikor a kongresszus megválasztja a párt országos elnökének.
Semmiképp se legyen csupán az a mérce, hogy más legyen az elnök, hogy az új ne legyen rosszabb az elődjeinél, hanem nézzünk utána többek között a fentebb felsorakoztatott kritériumoknak.
Hogy mennyiben felel meg ezeknek az elvárásoknak és a felvidéki magyarságnak. Ha a kongresszus napjáig nem futja erre az időből, válasszanak a küldöttek csak munkaelnökséget, amely hivatott lesz felelősségteljesen előkészíteni egy koratavaszi igazi tisztújító kongresszust. Mivel a Magyar Szövetség elnöki tisztsége szolgálatot jelent, a felvidéki magyarság szolgálatát!
Száraz Dénes forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/elnokjelolti-kredo-szolgalunk-es-vedunk