Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője úgy látja, hogy az Európai Unió klímapolitikája gazdasági és stratégiai zsákutca. Amikor arról kérdeztük, mit gondol a brazíliai COP30 klímacsúcsról, a szakértő keményen fogalmazott: „Miközben az EU világmegmentőt játszik Belémben, a saját házi feladatát nem végzi el, a jövőjét játszva el”…
Az elemző szerint az EU vezető szerepet játszik egy olyan játszmában, amelyben a legnagyobb szereplők már nem vesznek részt.
Tatár Mihály szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyan a tiszta energia forradalmáról lelkendezett Belémben, ám a valóság egészen mást mutat. Az elemző kiemelte, hogy miközben Wopke Hoekstra klímabiztossal együtt az EU globális éllovasságáról beszélnek, addig Kína – amely a globális széndioxid-kibocsátás 30 százalékát adja, szemben az EU 6 százalékával – befejezte a világ legnagyobb szénerőművének kibővítését. A beiluni erőmű teljesítménye ezzel 7,3 gigawattra emelkedett, ami több mint három és félszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának.
A szakértő hangsúlyozta, hogy Hszi elnök el sem utazott a konferenciára, ahogyan kihagyta azt a fosszilis fordulatot végrehajtó Egyesült Államok is, amely a világ kibocsátásának 12 százalékát adja. India vezetője, a világ legnépesebb, legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő országának képviselője szintén távol maradt.
Amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy mindez mit jelent a konferencia súlyát illetően, Tatár határozottan fogalmazott: a klíma szempontjából a rendezvénynek nincs semmi jelentősége, ahogy az EU-nak magának sincs, hiszen nem az országoknak van klímája, hanem a Földnek.
Milliárdok az utolsó pillanatban
Az elemző szerint nem meglepő, hogy még mindig vannak országok, amelyek elutaznak ezekre a „világmegmentő cosplay (szerepjáték) rendezvényekre”, ahogy ő fogalmazott. Mint megtudtuk, az EU klímabiztosa maga büszkén számolt be arról, hogy tavaly 42 milliárd eurót költött a közösség a fejlődő országok zöldátállásának támogatására. Tatár szerint Hoekstra reményt is keltett, hogy ez az összeg folyamatosan emelkedni fog 2035-ig. A túl sok és hatékonyság nélkül felhasznált pénzek miatt jelentett be 180 fokos fordulatot eddigi klímatámogatásaiban is Bill Gates.
A szakértő éles kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy miközben az EU tagállamai súlyos költségvetési problémákkal küszködnek, és a közösség saját bevallása szerint is versenyképességi hátrányba került, Brüsszel nem érzi problémának a kiadások növelését.
„Brüsszel ebben a helyzetben nem érzi problémának, hogy például Dél-Afrika szénről való leválását finanszíroztatja meg a tagállamaival 12 milliárd euró értékben. Hiszen ezt kívánja »a világ megmentése«.”
A német ipar összeomlása figyelmeztetés az EU-nak
A szakértő szerint azonban a pénz eltékozlásánál is súlyosabb probléma, hogy az európai politikai elit téved önmagáról alkotott képében.
„A világ egyetlen országa sem tartja már az Európai Uniót követendő példának, mert látják az európai zöldátállási stratégia borzalmas gazdasági következményeit”.
„Ennek »állatorvosi lova« pedig Németország, ahol Berlin még mindig arról beszél, hogy Európát 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé akarja tenni, az ipar azonban romokban hever”.
Tatár kiemelte, hogy az energiaintenzív iparágak vállalatai – a vegyipartól a gépiparig – sorra dőlnek be vagy menekülnek vonzóbb termelési helyszínre. Bajban van a jólét alapját adó autóipar, a csőd szélén tántorog a fémipar. Amikor arról kérdeztük, hogyan fordulhatott ez elő, az elemző egy „szellemes” német szakértői véleményt idézett:
„Kinek az ötlete volt betiltani a belsőégésű autókat azelőtt, hogy Európa tudna saját akkumulátort gyártani?”
A szakértő konkrét példákat is említett: A Németországból már nagyrészt elmenekült BASF vegyipari konszern 1 milliárd eurót költ csak a kibocsátásaira,
az SKW műtrágyagyártó vállalatnak pedig 2030-ig 500 millió eurót kell kifizetnie úgy, hogy közben az éves bevétele mindössze 800 millió euró.
Tatár szerint mindez azt eredményezi, hogy a német termékek egyre inkább kiszorulnak a világpiacról, ami munkahelyek tömeges elvesztését és az állami, önkormányzati bevételek zuhanását okozza.
Szigorodó szabályok a romló gazdaságban
Az elemző hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a zöldátállás és annak pénzügyi következményei évről évre csak szigorúbbak lesznek, hiszen a tervszámok törvényekbe vannak betonozva. Jövőre tovább emelkedik a német benzin és gáz szén-dioxid-adója, egyre drágulnak a vállalatok számára kötelező tanúsítványok és zölddíjak. A szakértő szerint csoda lenne, ha a német ipar nem zsugorodna folyamatosan.
Amikor arról kérdeztük, hogyan látja az EU jövőbeli terveit, Tatár kiemelte: „Az európai zöldátállási stratégia pusztító hatása az egész kontinensen is egyre érezhetőbb”.
Ennek ellenére éppen a klímacsúcs előtt erősítette meg az EU a klímacélkitűzéseit: például hogy 2040-re 90 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást. A szakértő szkeptikusan fogalmazott: ki az, aki elhiszi, hogy tizenöt év múlva az európai házak mind szén-dioxid-kibocsátás-mentesek lesznek, vagy hogy a most felépülő gigantikus LNG-infrastruktúrát majd 2040-ben hirtelen lekapcsolják?
A zöld vámhatár sem jelent megoldást
Tatár Mihály szerint az EU-nak persze a globális versenyképtelenségre is volt megoldási csomagja: a CBAM, azaz a zöld vámhatár. Ez azt jelentené, hogy a külső, nem zöld – tehát jóval olcsóbb – importtermékekre vámot vetnének ki, gyakorlatilag egy zöld vámhatárt építve az EU köré. Ez elvileg jövőre már el is indult volna, bár most épp heves viták vannak körülötte.
A szakértő szerint azonban végig egyértelmű volt, hogy „egy teljesen életidegen ötletről van szó”. Amikor megkérdeztük, miért gondolja így, Tatár kifejtette: tekintve, hogy az egész európai ipar a kínai importtermékekből dolgozik – például a kínai vegyipari és elektronikai alaptermékekből –, a CBAM csak arra lesz jó, ha tényleg bevezetik, hogy még drágábbá tegye az európai termelést, „ami már így is világbajnok a költségekben.”
Lemaradás a mesterséges intelligencia forradalmában
Az elemző hangsúlyozta, hogy az EU politikája értelmetlen mind klíma-, mind gazdasági szempontból, de ezzel még nincs vége a problémák sorának. A világ legfontosabb gazdasági átalakulása, ami most zajlik le, a mesterségesintelligencia-forradalom. Tatár szerint a legfrissebb adatok alapján globálisan majdnem 600 milliárd dollárt fektetnek be a világon a vállalatok jövőre, hogy ne maradjanak le róla, ebből csak a Meta 100 milliárd dollárt. Az amerikai és a kínai vezetés is életbevágónak tartja, hogy ne maradjon alul ebben a kíméletlen technológiai versenyben.
Amikor arról kérdeztük, hogy az EU hogyan áll ebben a versenyben, a szakértő rámutatott: ennek a versenynek a legfontosabb összetevői – a szakembereken túl – a támogató szabályozás és az olcsó, bőséges energia megléte. „Az EU – jelentős részben a saját zöldátállása miatt – mindkettőben az utolsók közt van most a versenytársai között.”
Tatár szerint a sütik kötelező elfogadásától az adatok jogi kezeléséig az EU mintha a saját fejlődését akarná akadályozni.
Ami pedig az energiát illeti, a szakértő a Bloomberg elemzésére hivatkozott: mostanra nyilvánvaló, hogy az éjjel-nappal olcsó áramellátást igénylő adatközpontokat elsősorban szén- és gázenergiával fogják majd táplálni, mivel az atomerőművek építése sokkal lassabb, mint az áramfogyasztási igények növekedése. Hogyan akar az EU ebben a gazdasági és társadalmi átalakulásban részt venni a magas áramáraival és a fosszilis energia kiűzésével? – tette fel a költői kérdést zárásként.
Rádi Balázs forrás: https://index.hu/gazdasag/2025/11/15/cop30-kilmakonferencia-tatar-mihaly-eu-oeconomus/ Kezdőkép-fotó (Tatár Mihályról): Thierry Monasse