Mióta pár nappal ezelőtt a cseh kormányfő bejelentette, szeptembertől legalább egy évig az ő JAS-39-es Gripenjeik védik Szlovákia felett a légteret, folyamatosan azt várom, mikor tör ki végre az elemi felháborodás. Ahhoz képest, hogy ennek a rövidtörténelmű kis országnak az elmúlt harminc évét a szomszédokkal szemben táplált kisebbségi komplexus határozta meg, feltűnően nagy a csend...
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, de a rendszerváltást követően a magyarellenes jelszavakkal nagyjából egy időben jelent meg az agresszív csehellenes retorika is a köztereken. Ennek szociológiai és történelmi hátteret egy ehhez hasonló publikációban kár lenne feszegetni.
Se türelmünk, se időnk nincs pszichiátriai pamlagra fektetni a szlovák nemzet kollektív tudatát, a Rorschach-teszt pacái úgy is cseh oroszlánt vagy magyar turulmadarat formáznak. Kár is ragozni!
Sokkal érdekesebb, hogy a légtérvédelmi kérdés kapcsán ez a hozzáállás még nem került elő. Igaz, friss az ügy, de azt vártuk volna, Szlovákia kiskorúsítása talán nagyobb figyelmet kap. Nem lehet ugyanis másként értékelni, hogy egy légvonalban alig ezer kilométernyire lévő háború kellős közepén a szlovák kormány fogja magát és lemond saját légterének védelméről. Teljesen mindegy, hogy azt egy szomszédos, Szlovákiához történelmileg és kulturálisan ezer szállal kötődő Csehország vállalja magára, az időzítés nem is lehetne rosszabb.
Talán emlékeznek rá, a háború kitörését követően hazazavarták a szlovák légierő MiG-29-eseit ellátó vállalat orosz szakembereit, így a szlovák vadászgépek kezelőszemélyzet és szerviz híján eleve a földre vannak kényszerítve. A lépés érthető, az a fura, hogy erre nem korábban került sor, ami meg még furább, hogy éveken keresztül egyetlen szlovák politikust sem érdekelt, hogy az ország vadászgépeinek állapotát orosz cég és orosz szakemberek felügyelik. Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszternek márciusra csak feltűnt, hogy nem lesz ez így jó. Jött, látott és intézkedett! A tárcavezető a háború kitörése óta egyébként is lubickol a védelmi miniszter szerepében. Ha lenne hozzá megfelelő mellényzseb a zakóján, talán ki sem húzná onnan a kezét (bár Napóleonról nehéz elképzelni, hogy tüzérségét kiszervezte volna a szomszédoknak, már maradunk a párhuzamnál).
Az tehát, hogy az oroszokat hazaküldték, rendben van. Háború van! Az viszont éppen emiatt elfogadhatatlan, hogy a szlovák állam, saját magát kiskorúsítva, feladja légterének védelmét.
Higgyék el, én örülnék legjobban, ha holnaptól előbb a határvédelmet, majd jövő héttől az egész ország irányítását rábíznák egy teszem azt délről szomszédos ország arra alkalmas vezetésére, de a háború fényében nem lehet pusztán gúnyos kézlegyintéssel elintézni egy ekkora baklövést. Két okból sem!
Az egyik, hogy hamarosan jönnek ugyan modernebb amerikai F-16-os vadászgépek, de hogy mikor, nem tudni.
Eredetileg idén négy, jövőre tíz gépnek kellett volna érkeznie, de Washington már jelezte, alkatrészhiány van. Pozsony szíveskedjék várni, ha minden jól megy legalább 2024-ig. Az egy évre szóló cseh-szlovák együttműködés tehát hosszabbra is nyúlhat, ráadásul nyakunkon a háború.
Épp a szlovák kormány hangsúlyozza lépten-nyomon, hogy Ukrajna után Szlovákia a következő orosz megálló, erre rábízzák egy másik országra a szlovák légtér védelmét. Érti ezt még valaki?!
Vajon amikor a cseh hadvezetésnek nem egy eltévedt sárkányrepülős, hanem néhány orosz stratégiai bombázó miatt arról kell határoznia, Kassa vagy Ostrava védelmében küldik fel a gépeket, mit döntenek majd? Láttuk, hogy a vágyvezérelt nemzetközi szolidaritás hogyan omlott össze a koronavírus-járvány első heteiben, majd’ épp a háborúban tart ki a népek nagy barátsága…
És ha már háború! Pozsony ugyan igyekszik elkenni a dolgot, de mérget vennénk rá, a szlovák vadászgépeknek már megvan a helye Ukrajnában. Eduard Heger kormányfő nagyon sejtelmesen annyit mondott az átadásról, nem kizárható, de az ukrán fél kérésére nem mondhat többet. Az SZ-300-as légvédelmi rendszer elajándékozását sem értettük, de ott legalább jött helyette modernebb, nyugati. Itt is jön! Majd! Egyszer! Ha lesz alkatrész, meg ha nem lesz háború.
Addig meg maradnak a cseh (lengyel, magyar) vadászgépek...
Pomichal Krisztián forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/szlovakia-a-kiskorusitott-orszag kezdőkép: TASR/AP