A nácizmus és a kommunizmus még csak ki akarta törölni a keresztény vallást hétköznapjainkból, de a XXI. század új totalitarizmusa, a woke már többre vállalkozik: a maga képére formálná a Jóistent...

Olvasom a Telegraph-ban, hogy az Anglikán Egyház néhány papja azt javasolja, töröljék a prédikációkból és egyes bibliai szövegekből az Úr nemére vonatkozó genderreferenciákat. Állítják, "teológiai tévedés" a Jóistent Atya, Úr vagy bármi egyéb, annak "férfi" voltát hangsúlyozó kifejezéssel illetni. Az egyház múltheti szinódusán az egyik, egyébként nőnemű pap feltette a kérdést: "mit tesz az Anglikán Egyház azért, hogy az egyház által jóváhagyott liturgia nyelvezetét még inkluzívabbá tegye".

Kulturális kiközösítés és életpályák derékba törése követi manapság az ilyen típusú kérdéseket, a derék anglikán püspökök így ahelyett, hogy egy nyilvános autodafé után 30 botütésre ítélték volna az ostobaságokat kérdező lelkész asszonyt, közölték, már vizsgálják, miként lehetne Istenről gendersemleges nyelven beszélni".

Az őrület nem csak az Anglikán Egyházat (nagybetűvel írva ez mindig a Church of England-et, az "angol" anglikán egyházat jelenti) ragadta torkon. A hamarosan összeülő, számos más protestáns egyházat tömörítő Egyházak Világtanácsa Hit és Rend Bizottságban is napirendre kerül a kérdés – írja a Telegraph.

A téma egyébként nem új. Mostanában mind gyakrabban merül fel a vallás gendersemlegesítése. Az anglikán egyházakban rendre megfogalmazódik az igény, a német evangélikusoknak transznemű püspöke is akad már, pár éve pedig egy német katolikus (!!!) közösség vetette fel, innentől csillaggal jelölik az Úr nevét (valahogy így: Isten* ), hogy ezzel is jelezzék, az egyháznak még befogadóbbá kell válnia. "(...) új istenképet* követelünk, amely megtisztítja a régi, büntető fehér emberről alkotott elképzeléseket, és helyet ad Isten* sokszínűségének. Mert Isten* minden élőlényben benne van” - írták akkor.

Egyelőre úgy fest, az Anglikán Egyház nem áll neki átdolgozni a Szentírást, akad még néhány értelmes tagja a szinódusnak. Szerencsére többen is tiltakoztak az elképzelés ellen, mondván, jelentésvesztés nélkül nem lehet csak úgy "anyára" vagy "szülőre" cserélni az összes hímnemű kifejezést.

A legszörnyűbb az egészben, hogy a woke egyházi emberek mintha saját vallásukat sem ismernék.

Sem az anglikán egyházaknál, sem a nemrégiben elhunyt Joseph Ratzinger bíboros elnökölte Hittani Kongregáció által összeállított Új Római Katekizmusban sincs szó arról, hogy Isten férfi lenne (vagy nő...). Anélkül, hogy bonyolult teológiai fejtegetésbe bocsátkoznánk, érdemes megjegyezni, elég furcsa lenne, ha a férfit és nőt saját képmására létrehozó Teremtő maga is egyike lenne saját teremtményeinek.

Az anglikán papnő vagy a német katolikus fiatalok agymenésének eleve semmi köze a valláshoz vagy a teológiához. Egy lelkekért vívott háború hasznos idiótái ők.

Miután a woke ideológia meghódította a médiát, uralma alá hajtotta a szórakoztatóipart, lassan, legalábbis Nyugaton, maga alá gyűri az oktatást, már csak néhány részterület maradt, ahol a normalitás megvetheti a lábait. Az egyik ilyen az egyház. Az intézményes egyház, ezen keresztül pedig a hagyományos istenhit ellen indított támadás ez. Most épp a nyelven keresztül. Ugyanilyen nyelvi támadásokat élt meg a család (lásd: "a család az család" primitív axiómáját), a nemiség ("gendersemleges" névmások, egyes, korábban egész más jelentéstartalommal bíró kifejezések kisajátítása), majd előbb a társadalom-, végül a természettudományok. Mivel ezek egymás után hajoltak meg az ideológiai nyomás alatt, az egyház van most soron. A woke- és a hagyományos vallás közti konkurenciaharc ez a lelkekért. Egy új vallásháború.

Isten retorikai gendersemlegesítése is egy rég ismert sorminta része.

Bár a nyelvpolitikát Rómában találták fel (Tiberius császár a történetírók szerint úgy ahogy van betiltotta a görög nyelvet a birodalomban), tökélyre az ötvenes-hatvanas évek ideológusai vitték. Foucault , Deleuze, Guattari és a többi (kultúr)marxista filozófus által elvetett magok termékeny talajra találták a woke forradalmárok elméjében. Ezek a sarlatánok pontosan értettek a nyelv fontosságát és közösségalakító szerepét. Roger Scruton írja egy helyütt a fenti "filozófusok" rejtett céljairól: a támadás nem pusztán az ellenséggel szemben indul. Célpontja elsősorban a nyelv, amelynek révén az ellenség igényt támaszt a világra. A nyelv, amelyet “racionális érvelés” néven ismerünk, amelyen az igazságot szokás keresni."

Ennek az igazságnak, pontosabban Igazságnak az elrejtése zajlik mindenütt. Azon egyetemes hit megdöntése, hogy igenis léteznek általános igazságok (Isteni örök igazságok, ha úgy tetszik), olyan mérföldkövek, amelyeket követve végig lehet járni az örökkévalóság irányába tartó, szűkre szabott földi utunkat. Ugyan a szavak állnak ostrom alatt, de vegyük észre, valójában a bástyáik mögött menedékre lelő normalitás elpusztítása a cél.

Pomichal Krisztián
forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/isten-gendersemlegesitese