Tizenegy éve (2014.5.2.) égettek el élve embereket Odesszában az ukrán nacionalisták...
Mikor kezdődött az orosz-ukrán háború? 2022-ben? Esetleg korábban, a Krím elfoglalásával? Vagy a szeparatista mozgalmakkal Kelet-Ukrajnában? Sokkal inkább ez utóbbiak gyökerével, az odesszai Kereskedelmi Szakszervezetek Háza megtámadásával, amikor az ukrán nacionalisták rágyújtották az épületet a bent dolgozókra, mert orosz ügynöknek minősítették őket, majd aki menekülni akart a lángok elől, azt lelőtték, vagy agyonverték a nyílt utcán. Mindezt a hatóságok szeme láttára.
2014. május 2-a volt a tizenegy évvel ezelőtti ukrajnai zavargások talán legvéresebb napja a polgárháborút megelőzően. A odesszai kereskedelmi szakszervezeti székház elleni támadást nem hiába hasonlítják sokan a Reichstag felgyújtásához: itt is nácik voltak az elkövetők, akik az ellenzékre fogták a tetteiket. Történt ugyanis, hogy a kijevi színes forradalom ellen az (akkor még) orosz többségű Odesszában is tiltakozást szerveztek, ahogyan a kelet-ukrajnai régió több városában.
Az ellentüntetés hírére ukrán szélsőjobboldali csoportok özönlöttek a városba. Többek között a később parlamentbe kerülő Jobb Szektor, és a háború kitörését követően hősként ünnepelt Azov légió emberei. A félkatonai csoportok egyből a Kulikovó térre özönlöttek, ahol rátámadtak a békés tüntetőkre. Az oroszbarát demonstrálók a kereskedelmi szakszervezetek házába menekültek, arra számítottak, hogy a konzulátusi privilégiumokkal rendelkező intézményben nem merik megtámadni őket. Tévedtek.
Voliny 2.0
Az események innen kísértetiesen emlékeztetnek arra, amit az UPA pribékjei csináltak a lengyelekkel a volhiniai mészárlás során. Azzal a különbséggel, hogy most nem templomba menekült szerencsétleneket gyújtottak fel. Az Azov és a Jobb Szektor emberei előre elkészített Molotov-koktélokat dobtak az épületre, ami percek alatt lángra kapott.
A tűz elől többen megpróbáltak menekülni, volt, aki az emeleti ablakokból ugrott ki, és szörnyethalt, akik túlélték az esést, azokat a nyílt utcán verték agyon, vagy lőtték le a szélsőjobboldali kivégzőosztagok. A rendőrséget és a tűzoltóságot időben értesítették, azonban csak órák múlva érkeztek ki a helyszínre, és még akkor sem mertek áthatolni a nácik gyűrűjén. Huszonhatan lelték halálukat a lángok között, további 22 embert vertek agyon, vagy lőttek le az utcán.
Következmények?
Milyen következmények?
Az esemény rendkívüli nemzetközi visszhangot keltett, a nyugati országok és az ENSZ egy emberként ítélték el Ukrajnát és az ukrán szélsőséges csoportokat és követelték a bűnösök felelősségre vonását…Ja, nem. Az esetről teljesen hallgatott a nemzetközi sajtó, és bár elsőre 26 embert őrizetbe vettek, azonban közülük csak öten kerültek rácsok mögé.
Az az öt ember is a támadás elszenvedői közül került elő, akiket azzal vádoltak, hogy „provokálták” támadóikat. Később, 2017-ben már 19 embert gyanúsítottak a támadás kapcsán. Mind a tizenkilenc az ellentüntetők közül került ki, egyetlen sem az Azov, vagy a Jobb Szektor nácijai közül. Senkit nem vontak tehát felelősségre, aki részt vett a vérengzésben. Ukrajnában azóta tilos beszélni az „incidensről”, aki felhozza, az orosz ügynöknek minősítik, és könnyedén rácsok mögött találhatja magát.
A túlélők, az áldozatok családjai soha nem kaptak semmiféle kárpótlást, ha szót emeltek a szörnyű támadás kapcsán, őket kezdték vegzálni a hatóságok. Az elkövetők egy része bekerült az ukrán parlamentbe, a többiek, talán Mariupol acélkohóiban találkoztak az isteni igazságszolgáltatással…
Pesti Srácok (FB-oldala)