Nem egész két hónap van hátra az európai parlamenti választásig. A Magyar Szövetségnek ennyi idő alatt kellene 5 százalék fölé emelnie a támogatottságát. A törzsválasztói tudvalevőleg nincsenek ennyien... 

Régóta világos, hogy két másik csoportból meríthet. Az egyik a más pártra szavazó magyarok csoportja. A másik az otthonmaradóké. Az első csoport esetében két szempontot kellene a szemük előtt tartani a párt vezetőinek. Az egyik, hogy kik azok, akik amiatt szavaznak másik pártra, mert nem hiszik el, hogy a Magyar Szövetség eléri a bejutási küszöböt. A másik, hogy kik kívánnak eleve másra szavazni, függetlenül a Szövetség esélyeitől.

A két csoport tagjait más-más érvekkel lehet megközelíteni. Az elsőnél a magyar párt helyettesíthetetlenségének érveivel. Annak részletes bemutatásával, hogy a többiek nem fogják képviselni a magyar kisebbséget. A másik csoport tagjait pedig azzal, hogy mennyivel jobb, színvonalasabb európai képviseletet kínál a Magyar Szövetség a mostani szlovák pártoknál.

Ha jól csinálják, akkor az átszavazók csoportja azokra csökkenthető, akik számára egyébként sem elsőrendű a magyarok európai képviselete. (Sőt, feltételezhetően olyanok is lesznek, akik egyenesen károsnak tartják.)

A kiábrándultak kedve

Az otthon maradókat pedig bizonyára nem lesz elég általános ígéretekkel megszólítani. Tudvalevőleg ők azok, akik kiábrándultak a politikából, így nekik olyasmit kell mondani, ami a kiábrándultságuk okaira ad választ. A rossz szociális helyzetükre, a kilátástalanságukra, a bizalomvesztésükre. Ennél a választásnál olyannal is meg kellene tehát szólítani őket, ami a politikától való elfordulásukra is választ ad. Méghozzá pozitív választ. Ez pedig az európai választások során nem könnyű, de nem lehetetlen.

Nyilvánvalóan fontosak lesznek azok a kérdések, amelyek körül – feltételezhetően – forogni fog a mostani kampány: a migráció, a EU gazdasági problémái, az EU demokráciadeficitje, és persze a világban elfoglalt helye. Ám ezek a kérdések magukban aligha öntenek lelket a kiábrándultakba. Nekik pozitív üzenet kell! Olyan, ami az ő gondjaikat enyhíti.

Ehhez az EU működésének azon területeit kellene megvizsgálni, amelyek adni tudnak. Amelyek miatt a kedvét és reményét vesztett munkanélkülinek is érdemes részt vennie a játszmában. Ilyen lehet például a regionalizmus kérdése.

A regionális támogatások rendjére ráköthető volna egy olyan program, amelyik ezeket a támogatásokat közelebb viszi a településekhez és új munkahelyek, méghozzá régióspecifikus munkahelyek teremtését segíti. Még ha ez közvetlenül nem is az Európai Parlament hatásköre, ám a jogszabályi háttér alakítása már annál inkább.

Valamint persze az is, hogy mivel a magyarok a határ mellett laknak, ezért határon átnyúló regionális fejlesztésekre lehet uniós támogatást szerezni. Ami pedig fejlődést és munkahelyeket jelent.

A Szövetség egészének kellene egy ilyen világos programot összeraknia, mihamarabb. Méghozzá konkrétan az egyes magyar kisrégiókra és településekre lebontva, így lenne ugyanis érthető.

Továbbá meg kellene vizsgálni minden egyes hasonló uniós területet, szakpolitikát, és rájuk építve minél kiterjedtebb pozitív programot, konkrét célok sorát téve a kampány részévé. Ez a magyar képviselet potenciális értékét és hitelességét nagyban erősítené a kiábrándultak körében is.

Ön győzni vagy veszíteni akar?

Ámde ezt az információcsomagot el is kellene juttatni a politikából kiábrándultakhoz! Olyan emberekhez, akik alig olvasnak újságot, nem követik a politikai híreket, nem járnak kampánygyűlésekre. Őket ezért személyesen kellene felkeresni!

A párt egészének, azaz minden tagjának emiatt végre valahára el kellene szánnia magát, és minden erejével bele kellene vetnie magát a kampányba. Tehát falvanként fel kellene keresniük mindenkit, akiről feltételezhető, hogy otthon marad, avagy másra szavaz. Helyben elég pontosan tudják, kik azok. A városokban ez már nehezebb, ám ott rá vehetnének egynéhány aktív és az ottani lakosság egyes csoportjaiban befolyással bíró civil szervezetet, hogy kampányoljanak mellettük.

Az előbbi megállapítások már a korábbi választások előtt is elhangzottak, de nem, vagy csak töredékesen valósultak meg. Hiányuknak meg is lett a negatív következménye, és a küszöb most is 5 százalék. Közben az elnökválasztás megmutatta, hogy a magyarok részvételi hajlandósága még a parlamenti választási szavazókedvnél is jobban elmaradt a szlovákság sorában tapasztalttól.

A Magyar Szövetség minden tagjának személyesen, magára nézve kellene eldöntenie, hogy ha pártja egyedül indul, akkor vele elveszíteni, avagy megnyerni akarja-e az egyes országos választásokat! Most éppen az európait.

Ha szíve mélyén nem törődik vele, milyen eredményt ér el a pártja, akkor folytathatja az eddigit: azaz az országos kampányok során alig mozdul, sőt semmit sem tesz. Megelégszik a saját helyi, önkormányzati befolyásával, az országos választásokról legfeljebb az ismerőseivel beszélget. Ám ha önmagára nézve is eldönti, hogy az országosakat nem elveszíteni, hanem megnyerni akarja, akkor választókat kell verbuválnia. Mindenekelőtt ott, ahol él, azaz a saját településén. Fel kell keresnie és megpróbálnia meggyőzni az otthon maradókat, hogy menjenek választani, méghozzá nem is akárkit. A másra szavazókat pedig, hogy változtassanak. Persze a párt helyi csoportjának többi tagjával összehangolva még hatásosabb lehet az igyekezet. Ámde elsősorban neki magának kell dönteni és cselekedni. Ha ezt a személyes döntést a párttagok többsége meghozza, akkor a pártnak jó esélyei lehetnek. Ha nem, akkor az a többlet ismét hiányozhat.

Egy új lehetőség

Most az eddigiekhez egy segítő, a korábbi állapottól eltérő körülmény még hozzátehető. Olyan, amit mindenképpen ajánlatos a kampányba komponálni.

Tudvalevőleg az európai parlamenti választások az EU tagállamaiban csaknem egyidőben zajlanak. Tehát a kampányidőszak is azonos. Nos, így a magyarországi tömegtájékoztatási eszközökben ugyanakkor zajlik majd a kampány, mint Szlovákiában, aminek nem kis mozgósító hatása lehet. Persze csak akkor, ha a Magyar Szövetség céltudatosan és színvonalasan használni akarja és tudja ezt a lehetőséget.

forrás: https://ma7.sk/aktualis/rakjuk-csak-ossze
Öllős László