Az új zöld diliház rohamokat intéz a politikai döntéshozók ellen, egyre erőteljesebben zsarolva őket. Vannak azonban, hála Istennek, józanabb vélemények is, amelyek valódi mérésekre, tudományos eredményekre és kutatásokra alapozzák nézetüket...(szerk.)

Nemrég ment az egyik tévéadón a Holnapután című, 2004-ben készült amerikai katasztrófafilm, amely a globális felmelegedés hatására bekövetkező új jégkorszakról szól, aminek következtében a teljes északi féltekén lévő Európa, Amerika, Ázsia nagy része földrengések, szökőár, jeges tornádók által elpusztul. A mai – a hajdan fehér társadalmak alkotta – civilizáció sok száz milliós népessége menthetetlenül megsemmisült, a maradékot délre kellett evakuálni. Több mint 544 millió dolláros bevételével (amihez 110 milliós DVD-eladás járult) a globális felmelegedéssel foglalkozó filmek listáján akkor az első helyre került. A mozi ugyanakkor vegyes kritikákat kapott, a The Guardian szerint a Holnapután remek film, pocsék tudományos háttérrel. A Virginiai Egyetem környezetvédelmi kutatója az alkotást egyenesen propagandának nevezte, és úgy vélte, a benne leírt jelenségek nagy része fizikailag lehetetlen. A Yahoo! Movies a tudományosan legpontatlanabb tíz film listáján helyezte el a Holnaputánt, egy klimatológust idézve, miszerint tudományosan annyi köze van a klimatológiához, mint Frankensteinnek a szívtranszplantációhoz.

E filmet azért említjük, mert ebből világosan látható, hogy a klímaváltozás témájában kezdettől fogva jelen van az álhírterjesztés és dezinformáció, ugyanakkor pusztán a propaganda komoly haszonnal jár. Világszerte sok tíz millió embert lehetett elérni ezzel és számos hasonló filmmel. Hogy jutottunk el idáig, és mi várható, ha nem látunk világosan az immár eszkalálódó témában?

A nyolvanas, kilencvenes években a tudósok még csak klímaváltozásról beszéltek, amiből mára eljutottunk a klímaválságig, sőt a klímavészhelyzetig. A balliberális politikai tábor olyan témát talált, amellyel – jórészt elszakadva a valóságtól – hatékonyan tematizálja a közvéleményt. A jelenlegi helyzet az, hogy egyre több ország és nagyváros nyilvánít a forrongó, tüntetésekkel felkorbácsolt közhangulat hatására klímavészhelyzetet. Baloldali vezetés alá kerülve Budapest is azonnal beállt ebbe a kórusba, az új főpolgármester, Karácsony Gergely késedelem nélkül kiszolgálta a hihetetlenül erőszakos klímalobbit: november 5-én, az általa vezetett első közgyűlésen rögvest kihirdették az előterjesztésben csak néhány dodonai mondattal megtámogatott klímavészhelyzetet, konkrét intézkedéseket nem említve. Csak megjegyezzük: ha már ez lett az egyik fő témájuk, akkor legalább kész megoldási javaslatokkal kellett volna előállniuk.

A magyar és az európai közvéleményhez csak korlátozottan jutott el annak a 702 tudósnak az Európai Éghajlat Nyilatkozata, amelyet az ENSZ klímacsúcsa elé időzítettek, amelyben többek között ez áll: „nincs klímavészhelyzet, a klímapolitika hibás modelleken nyugszik, a globális fölmelegedés nem fokozta a természeti katasztrófákat, nincs ok pánikra és ijesztgetésre, a több szén-dioxid a légkörben kíméli a Földet és a természetet”. Nyomatékosan visszautasították a CO2-2050-nulla stratégia javaslatát, és azt kezdeményezték, hogy a politika vegye figyelembe a tudományos és gazdasági realitásokat.

Az egyik magyar aláíró, Szarka László geofizikus, akadémikus részletesebben is nyilatkozott a témáról. Néhány idézet a vele készült riportból. „Pillanatnyilag 702 a hivatalos aláírások száma, de ez folyamatosan növekszik és az egész világra kiterjed és feltehetően több ezer, esetleg talán tízezer kutató is lesz, aki ezzel egyetért. Hiszen ezzel is demonstrálni lehet, hogy nincsen 97 százalékos konszenzus a kérdésben, és az éghajlatváltozás tudományos háttere messze nem tisztázott. Az a modell, amit egy hipotézis alapján megalkottak, eltér a valóságtól, ilyenkor a tudósoknak alapvető kötelezettségük az, hogy megnézzék, mi ennek az eltérésnek az oka, és hogyha eltér egy modell a valóságtól, akkor a hipotézisen változtatni kell.”

Arra kérdésre, hogy kik az aláírók, nyíltan válaszolt: „elsősorban azok köréből találhatjuk az aláírókat, akik nem függnek túlságosan a tudomány finanszírozásától”.

A klímahiszti alapjául szolgáló hipotézisről pedig Szarka László így nyilatkozott: „Semmi rendkívüli nem történik a természetben. A Föld egy dinamikus bolygó, állandóan változnak a körülmények és ez a változás nem szűnik meg. Vannak tízéves, húszéves, százéves és ezeréves természetes periódusok is. Ezt ki lehet mutatni, például a klímát befolyásoló óceáni áramlásokban. Ezek mélyét – ebben egyetértenek még azok is, akik ezt a szén-dioxid-hipotézist sulykolják –, hogy kevésbé ismerjük az óceánok mélyét, mint a világűrt.”

Így folytatta: „Volt egy kis jégkorszak a 17. század körül, ennek az 1850-es években vége volt, és azóta egy melegedési trend van. Az idősorokat nézegetve, ebben semmi rendkívüli dolgot nem látunk. Nyilván foglalkozni kell az emberi hatásokkal is. A jelenlegi állítás az, hogy kizárólag az emberiség szén-dioxid kibocsátása okozza az éghajlatváltozást. Ezt pedig, amint említettem, a modell és a valóság eltéréséből pillanat alatt lehet cáfolni. Nem a modelleket igazítják a valósághoz, hanem sajnos még az is előfordul, és olyan nagy érdekeltség van a háttérben, hogy megpróbálják utólag az adatokat a modellezéshez igazítani. – Szarka László a valós tényeket így ecsetelte: – A levegőben a szén-dioxid-koncentráció elenyésző, milliomod mértékű, és ennek is csupán négy-öt százaléka ered emberi tevékenységből. A többi természetes eredetű. Olyan csekély mennyiségről beszélünk, amiről elképzelhetetlen, hogy ezzel meg lehet változtatni a földi éghajlatot. Ennél sokkal jelentősebb tényezők vannak. Itt van a levegőben lévő víz koncentrációja, ami hasonlóan üvegházhatású gáz, az huszonötször nagyobb, mint a szén-dioxid jelenléte. (…)

És akkor még nem beszéltünk például a Napról, amelynek lehelet finomnyi változásai nagyobb éghajlati változásokat okoztak a múltban és fognak okozni a jövőben is, mint amit a szén-dioxid.”

A dolog hátteréről pedig így vallott: „Czelnai Rudolf akadémikus fogalmazta 2011-ben, hogy a klíma valójában csak egy maszlag a tömegek számára és a klímatakaró alatt bármi elrejtőzhet, bármilyen más kapcsolt szándékot lehet érvényesíteni. A mérnöktársadalom azt gondolja, hogy az energiarendszer átalakításából fantasztikus haszon származtatható mindazoknak, akik ebben a zöldbizniszben részt vesznek.” Szarka László akadémikus világosan kifejtette, nincsen olyan emberi erő a Földön, ami képes lenne a klímaváltozást megállítani.

Ez a téma egészen biztosan uralni fogja az elkövetkező éveket, a Lóránt Károly szerinti új zöld diliház meg-megújuló rohamokat fog intézni a politikai döntéshozók ellen, egyre erőteljesebben zsarolva őket. Ezzel szemben csak a tiszta, valóságra épülő, elfogultságtól mentes tudományossággal lehet fellépni. Ez az oldal, hál’ Istennek hallatja a hangját, a tisztességes közéleti szereplők dolga mindössze annyi, hogy egy asztalhoz ültessék az eltérő nézeteket valló tudósokat, érvényesítve azt a nagyon régi mérnöki bölcsességet, hogy hétszer mérj, mielőtt egyszer vágsz! Most még az alapvető mérések előtt vagyunk, de egyesek máris vágni, sőt megvágni akarnak. Minket…

Addig is mi lehet a bölcs álláspont? Assisi Szent Ferenc örökbecsű fohászára bízvást hagyatkozhatunk: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

László Tamás
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200114-frankenstein-zoldben