A Neokohn új, elsősorban külpolitikával foglalkozó lap: zsidó, konzervatív-liberális hír- és véleményportál. Céljuk, hogy kézzelfogható közelségbe hozza az olvasó számára a szó szoros értelmében életfontosságú kül- és biztonságpolitikai eseményeket, folyamatokat…
Gladbeck egy közepes nagyságú város Északrajna-Vesztfália, illetve a Ruhrvidék északnyugati részén. A szegény volt bányászvárosnak, melynek ma mintegy 75 ezer lakosa van, csak ritkán sikerült feljutnia a bulvársajtó első oldalára. De éppen ez történt meg pár héttel ezelőtt, amikor is kiderült, hogy Münster kerület önkormányzata a gladbecki négycsillagos Van der Valk szállóba nemsokára a szokásos közönség, üzletemberek és családok helyett 620 Ukrajnából, Ázsiából, és Afrikából származó migránst akar beköltöztetni, mivel – így az érv – borzalmas lakáshiány van, és nincs hová tenni őket.
A szobák eddig naponta 79 euróba kerültek, de van a szállodában esküvői lakosztály is (a Kék Laguna), azért 159 eurót kell fizetni. Ha a migránsok beköltöznek, a nettó lakbér (fűtés, áramszolgáltatás nélkül) az adófizetőnek havi potom 320 000 eurójába fog kerülni. Ezenfelül havonta 40 000 euró lesz esedékes bútorokra és egyéb berendezési tárgyakra, valamint 245 000 euró úgynevezett egyéb „szolgáltatásokra”, mint az ágyneműk és törülközők rendszeres cseréje, a házmester és a kertész bére.
Ha ehhez az egyéb költségeket, az óvodai, iskolai és egészségügyi ellátás költségeit hozzáadjuk, az adófizető nagyvonalú adománya az ukrajnai és afrikai migránsok javára felülmúlja a havi 900 000 eurót.
Nem tudjuk, hogy mi késztette a Van der Valk cégcsoportot, amely önábrázolásában büszkén hirdeti családi gyökereit, erre a kétes üzletre. Egy biztos: Az ingatag és egyre negatívabb irányba fejlődő német gazdasági helyzetben minden bizonnyal csalogató volt az adófizetők által garantált hatalmas bevétel ígérete.
Csak a gladbecki polgárokat nem kérdezte meg senki, hogy kívánatosnak tartják-e ezt a programot.
Hogy szeretnének-e még 620 migránst a következő tíz évben (ennyi időre szólna a szerződés) fejedelmi szinten ellátni, és úgy gondolják-e, hogy érdemes kiadni ezt a rengeteg pénzt a világ minden tájáról idesereglettek pátyolgatására, ahelyett, hogy azt a helyi lakosok javát szolgáló célokra fordítanák.
Gladbeckben már eddig is 915 migránst helyeztek el, ami a város sűrű beépítettségének következtében magában is feszültségekhez vezetett.
Gladbeck a szénbányászat jelentőségvesztésének következtében sok gazdasági és szociális problémával küzdött eddig is. Ebben a környezetben várható volt, hogy a migránsok elhelyezése egy luxusszállodában általános közfelháborodáshoz fog vezetni. Ez be is következett, olyannyira, hogy még a szociáldemokrata polgármester és az evangélikus egyház képviselői is tiltakozni kezdtek, igaz ugyan, hogy csak azután, hogy egy az AfD-hez tartozó képviselő nyilvánosságra hozta, hogy mi is készül itt, és ennek nyomán a botrányos terv felkerült a Bild Zeitung első oldalára.
Egy másik érdekes hírről szintén a Bild Zeitungból értesültünk.
„Szokatlan építkezési terv: Berlin háztömböt épít kizárólag leszbikus nők számára” olvashattuk ott az elmúlt héten.
Az eddig fájdalmasan hiányolt projekt keretében 72 lakás fog felépülni a Wohnungsbaugesellschaft Berlin-Mitte (WBM) jóvoltából, a Rad und Tat (Kerék és Tett) elnevezésű, a leszbikus és queer életmódot támogató NGO részvételével. „Egy legjobb fekvésű, a város központjában levő ingatlanon, alig pár lépésre az Alexanderplatztól fog egy integratív, leszbikus többgenerációs lakóprojekt létesülni, szociokulturális központi jelleggel”, írja a WBM.
Természetesen mindenki azt és ott épít, amit akar és amit meg tud fizetni, és természetesen a tulajdonos határozza meg, hogy kinek adja bérbe az ingatlanát.
Az egyetlen bökkenő ebben a mesés projektben az, hogy mindez ismét csak az adófizető polgár pénzéből lesz megvalósítva.
A WBM ugyanis egy állami vállalat, a besegítő NGO szintén állami pénzből létezik, és hogy hosszú távon is biztosítsák a leszbikus életforma adófizetők általi támogatását, a lakbéreket külön állami hozzájárulással mesterségesen alacsony szinten fogják tartani: A lakbér, hála a hatalmas és folyamatos állami támogatásnak, mesés 6,80 euró lesz négyzetméterenként, miközben a hivatalos berlini átlaglakbér négyzetméterenkénti 23 és 28 euró között mozog, azon a környéken pedig, ahol a háztömb a terv szerint meg fog épülni, ennek sokszorosát kell a szabad lakáspiacon fizetni.
Van-e német jelenkorunk e két kis történetének valamilyen tanulsága? Sokan a külföldi és a magyar kollégák között döbbenten nézik, hogyan teszi tönkre magát gyors iramban egy egykor gazdag, innovatív és rendszerető ország. Hajlamosak arra, hogy azt gondolják és írják: Németország megőrült. Mert mi más, mint őrültség az, hogy egy szegény városban luxusszállodában szállásolnak el mindenkit, aki csak képes a busás szociális juttatások reményében a határon kimondani a „menedék” szót?
Mi más, mint őrültség, egy kicsiny kisebbség iránti hódolat jeleként, a háború óta legnagyobb lakásínség közepette, egy számukra emelt palotáért milliókat kiadni?
Azonban veszélyesen alábecsülnénk a zöld ideológiát, ha az ilyen és ehhez hasonló akciókat csak őrültségnek tekintenénk. „Őrült beszéd: de van benne rendszer”, mondhatnánk esetleg Hamletet idézve. A lényeg a rendszer. A migránsok luxusszállodában való kényeztetése azt hirdeti, hogy ők ebben az országban elsőbbséget élveznek, és a népességcsere visszafordíthatatlan. A főváros közepén egy kiváltságos szexuális kisebbség számára emelt palotával az állam azt juttatja kifejezésre, hogy a családot avitt intézménynek tekinti „haladóbb” életformákkal szemben. Német, szokjál hozzá, mert ez a jövő.
Krisztina Koenen forrás: https://neokohn.hu/2023/06/08/a-nemet-zold-program-tobb-mint-orultseg/