Aligha lehet hideg fejjel elnézni, mi történt az európai parlamanti választások után Brüsszelben. A legenyhébb, de talán a legpontosabb jelző erre az ócska színjátékra: felháborító! Egyben elkeserítő, hiszen az az európai polgár, aki a jobboldalra szavazott, és változást szeretett volna, most bámulhat, mint borjú az új kapura, és felteheti a kérdést: mi értelme volt a szavazatomnak, ha ezek úgyis azt csinálnak, amit akarnak?... 

A liberálbolsevik többség természetesen óbégat, hogy jobboldali földindulás kezdődött, írtam bő egy héttel ezelőtt, hozzátéve: kérdés, ez mire elég? Sajnos beigazolódott, hogy semmire. Vagy majdnem semmire. Brüsszelben a dolgok nem a nép akarata szerint történnek, hanem ócska alkudozások, zsarolások, árulások mentén. A nép szava semmit sem ér, a népet akár le is lehet váltani.

A kérdés ettől persze kérdés marad: hogy a fenében létezik az, hogy az Európai Bizottság elnöke ugyanaz a korrupt, az európai adófizetőket faarccal átverő Ursula von der Leyen lesz, aki milliárdos bizniszt csinált a családjával a világjárvány kellős közepén? Amiért leginkább a törvény előtt kéne felelnie!

Ehelyett üdvözült mosollyal páváskodik tovább a Bizottság elnökeként. (A parlament úgyis megszavazza, az már csak formalitás. Van az a pénz.) Az a Leyen, akinek az ötéves grasszálása egy rakás csődtömeg, tovább rázogathatja a csengőcskéjét, és folytathatja az áruló politikát, amely a háború felé tolja Európát. Ő lett az a kiválasztott, legalkalmasabb ember ismét, aki érvényre juttatja a (természetesen nem létező) háttérhatalomnak, az USA demokrata kormányzatát a markában tartó parazitáknak az akaratát és érdekeit.

Az Európai Tanács elnöke az a szocialista António Costa lesz, aki portugál miniszterelnökként korrupciós botrányba bukott bele. Naná, hogy tőle sincs alkalmasabb ember. Kaja Kallas, az észt illetőségű liberális hölgy pedig a baloldal egyik háborúpárti úttörője, aki azt sem zárta ki, hogy csapatokat kell Ukrajnába küldeni.

Eközben a férje az oroszokkal üzletelt és gazdagodott. Ő lesz az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő képviselője, tulajdonképpen külügyminisztere. Ugye, milyen igazságos ez, a választás eredményeit és a választók akaratát tiszteletben tartó a mutyizás? Akár egy pókerpartiban, ahol az európai „értékeket”, a „jogállamiságot”, a klub „szerződéseit” magasból lesajnálva dől el a vezetői posztok sorsa.

Az embernek óhatatlanul az a jelenet jut az eszébe, amikor 1968 nyarán Vasil Biľakék két pisilés közben egy piszoárban adták át az oroszoknak a meghívólevelet, hogy nyújtanának Brezsnyev elvtársék „baráti segítséget” a prágai tavasz elfojtására. Aztán jöttek a tankok. A közelebbi múltból pedig a Magyarországnak végtelenül sok kárt okozott SZDSZ árulása rémlik fel, amikor – felrúgva minden elvet – a rendszerváltó „szabad madarak” lepaktáltak a kommunista utódpárttal, hogy együtt verjék dobra a nemzet vagyonát. És mellesleg tömjék a zsebüket.

Brüsszelben tehát háborúpárti koalíció jött létre, amikor a néppárt lepaktált a szocialistákkal és a liberálisokkal. A jobboldal a baloldallal és a liberálbolsevikekkel. Néppárt? Jobboldal? Ugyan, kérem! Hol van az már! A botrányos paktum ellen csak két vezető emelte fel a szavát: Orbán Viktor és Giorgia Meloni. Costa és Kallas személyét mindketten ellenezték, Von der Leyen esetében Orbán Viktor nemmel szavazott, míg Meloni tartózkodott. A német és a francia vezetők (miközben otthon sárga illetve piros lapot kaptak) számára már Olaszország sem partner. Ami az ő szempontjukból érthető, hiszen Meloni a „másik oldalon” áll.

A küldetés teljesítve – jelentette be 28-án az európai uniós csúcstalálkozó után bárgyú vigyorral Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Mondhatta volna egyenesebben is: A parancs teljesítve. Az ukrajnai háború folytatása biztosítva lesz, hiszen ötéves stratégia, elképzelések helyett ez volt a legfontosabb.

Az európai választópolgár pedig nem számít, akárhová, akárkire szavaz. Olaf Scholz német kancellár még humorosabb kedvében volt. Szerinte a kiválasztott uniós intézményi vezetők „szavatolják a jó munka folytatását, és biztosítják, hogy Európa jó helyzetben legyen az elkövetkező évek nagy kihívásokkal teli időszakában.”

Számunkra, békét óhajtó emberek számára marad a kívánság: Isten óvd Európát! Ezektől.

Kövesdi Károly
forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/brusszel-parancs-teljesitve