Megbomlott a teremtés rendje, már nem is csodálkozunk. Csak összeszorul a szívünk…
Európa nagyvárosaiban ismeretlen „lázadók” rendszeresen tömegbe hajtanak járműveikkel, földön hagyva jónéhány halottat. Aztán megérkeznek a virágcsokrok. „Lázadó” európai fiatalok fegyverrel mennek iskolába, s társaikat lövik agyon vagy késelik halálra. A tanárok rettegnek és tehetetlenek. És az iskolák előtt sokasodnak a mécsesek.
A világ nagyvárosaiban elegendő egy futballmeccs megrendezése, máris törnek-zúznak az emberek, függetlenül a mérkőzés eredményétől. Túl az Óperencián, Amerikában az illegális bevándorlás tiltása miatt tüntetnek és rombolnak, valójában persze Trump elnök ellen, hiszen ő ígérte meg, hogy véget vet a nyitott határok ostoba politikájának. Ha a szabad bevándorlást engedné, akkor persze azért rombolnák, hiszen a cél a káosz szabadsága, az indulatok szítása. Az eredmény pedig: egy életre megnyomorított emberek, szülők, családok tömege.
Mégis, mi történik velünk? Mivel magyarázható, hogy elszabadult az erőszak? Mi vezetett idáig? Gazdasági, társadalmi, politikai okai vannak? Mi tette lehetővé a rend megbomlását? Miért nem tiltakoznak az emberek a normális élet káoszba taszítása ellen? Kinek érdeke a káoszteremtés, az, hogy megbomolhatott az erkölcs, s eluralkodhatott az anarchia?
Ki válaszol ezekre a kérdésekre?
S ha senki, akkor miért nem követeli ki az emberiség normálisabb része a választ? Továbbá kinek és miért érdeke a káosz fenntartása?
Megannyi kérdés, de a válasz egyre csak késik. Persze, sokan tudják, tudjuk a választ, és sokan sejtjük, hogy az álliberális demagógia az oka a káosz eluralkodásának, hiszen magunk is sok tapasztalattal rendelkezünk e téren. Például azzal a tapasztalattal, hogy bizony, a rend hiánya és az évszázados normák semmibe vétele élhetetlenné tette a világot. Megbomlott a rend, és egyre romlik. A teremtés rendje. Nincsenek normák, nincsenek szigorúan megkövetelt szabályok. A szabályszegőket nem büntetik, tehát bűn van, de bűnhődés nincsen. Van viszont egyre „érlelődő” káosz a világban.
No meg van szünet nélküli hivatkozás a nem létező demokráciára. Ki az az ostoba, aki a fentebb emlegetett sajnálatos események ismeretében ki meri még mondani azt a szót, hogy demokrácia? Tényleg, az iskolai öldöklések, az országok népeire ráerőltetett migránsbefogadások, a világ fura urainak folytonos beavatkozásai az országok belügyeibe, a tömegek aljas céllal elhatározott felbujtása demokrácia? Nem hinném.
Azt viszont látom, s szerintem minden gondolkodni még képes ember látja, hogy a világban most a káosz szabadságát éljük, mert anarchia van és diktatúra. S e két nem kívánatos „jelenség” megszüntetésében bizony a virágok és a mécsesek nem segíthetnek.
Kondor Katalin forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20250612-a-kaosz-szabadsaga