A Geopolitical Futures igen szemléltető elemzése nyomán most megmutatjuk, hogy épült le fizikailag a gazdasági rendszer olyan mértékben, hogy azt egyszerű pénzügyi beavatkozásokkal lehetetlen orvosolni...

Ha ma az energiaválság kerül szóba, a legtöbbször Oroszországot és a járvány után észhez térő keresletet szokás megnevezni a krízishelyzet okául. Pedig ennél jóval mélyebb okai vannak a történteknek: az események összekötik a járványt az ellátási láncok sérülékenységével, egy keresztben megfeneklő teherhajóval, a Delta-variáns megjelenésének időzítésével, és a fogyasztói magatartás, no meg az elköltözések trendjének megváltozásával. Globális világunkban tényleg minden mindennel összefügg, ám minél összetettebb egy rendszer, annál sebezhetőbb. Ezt mutatja meg nekünk az energiaválság. Miért érdemes képbe lenni a részletekről? Mert azt is elárulják nekünk, hogy a problémák nem oldódnak pusztán attól, hogy lesz elég földgáz és chip.

Az egymásra épülő ellátási láncokra nehezedő nyomás akkora, hogy a legkisebb nehézség is tekintélyes lyukat hasíthat a világgazdaság szövetébe. Hogyan jutottunk el idáig? A Geopolitical Futures igen szemléltető elemzése nyomán most megmutatjuk, hogy épült le fizikailag a gazdasági rendszer olyan mértékben, hogy azt egyszerű pénzügyi beavatkozásokkal lehetetlen orvosolni. A GF szerinte ugyanis arról van szó, hogy a rendszer alapvetői hibái léptek kölcsönhatásba. Mutatjuk, hogyan kell ezt elképzelni.

Idén a nyári szezon elejére a járványhelyzet kezdett normalizálódni, vagy legalábbis a döntéshozók és az emberek úgy tettek, mintha normalizálódott volna. A karanténintézkedéseket sok országban leépítették, néhol teljesen fel is számolták. Mégsem mondhatjuk, hogy visszatért minden a járvány előtti megszokott kerékvágásba.

Megváltozott fogyasztói magatartások

Az éttermek újbóli megnyitásával megnőtt az élelmiszerellátás kereslete, ami bizonyos termékekből hiányt okozott a piacon, míg más termékek túlkínálatba kerültek. Az élelmiszergyártó nagyvállalatok és üzletláncok átállították a termelésüket az új igényeknek megfelelően, az átállás azonban megnövekedett energiaigényhez vezetett.

Ahogy az emberek újra elkezdtek utazni, ahogy nőtt az újra autóba ülők száma, megnőtt az üzemanyagigény. Az őszhöz közeledve azonban a legtöbben elkezdtek ismét arra számítani, hogy visszatér a koronavírus, és újabb szigorítások, illetve lezárások lesznek. Ismét tömegek rendezkedtek be otthoni munkavégzésre, amivel lényegében minden termék kereslete megugrott. Ezt a trendet támasztja alá az, hogy a mobiltelefonok, számítógépek, tabletek és bútorok iránti kereslet 2021-ben megugrott. De nem akkor kezdődött.

Veszélyes szívóhatás

Valójában még 2020-ban elkezdődött, mert a gazdasági nehézségek ellenére ott, ahol volt vásárlóerő, meg is maradt, mert az emberek nem tudták hol elkölteni elköltésre szánt pénzüket. Amikor a járványintézkedések falai leomlottak, a kereslet rászabadult a piacra, ami iszonyatosan megterhelte a logisztikát és az infrastruktúrát. Nem csak a fogyasztókhoz, de a kiskereskedőkhöz is el kell juttatni a terméket, ami újabb problémákat okozott.

A nyugati világban az értékesített fogyasztási cikkek nagyobbik fele Kínából és más fejlődő országokból érkezett, de csak nagyon kevés termék ment a másik irányba (nyugatról Kínába), ami súlyos egyensúlyhiányt teremtett a szállításban. Üresen és nem hatékony módon használták ki a konténereket, ami végül konténerhiányt idézett elő, meglódítva a már bimbózó inflációs hatást.

A globális gyártóknak igazodniuk kellett az új keresleti preferenciákhoz, ezért átállították a termelésüket, magyarul: erőforrásokat csoportosítottak át egyik területről a másikra, ami az első helyen elégtelen ellátást eredményezett. Tipikus példa a chiphiány: az elektronikai termékek felszívták a világ félvezető-készleteit, olyannyira, hogy az autógyártás most a chiphiány miatt döglődik.

Megváltozott az életvitel

Érezhetően megváltozott az emberek egy részének a munkájához való viszonya is. Az otthonról végezhető munka, a kommunikációs technológiák alkalmazhatóságának jobb megismerése azt eredményezte, hogy tömegek az intézkedések visszahívása után is kerülte a zsúfolt helyeket, például a buszokat és a metrókat. Sőt, néhányan annyira működőképesnek ítéltek a távmunkát, hogy otthoni munkavégzés túlsúlya mellett elköltöztek a munkahely közeléből, vagyis kiköltöztek a drága belvárosokból a jobban megfizethető külvárosokba, elővárosokba.

Az elköltöző tömegeknek új lakásra/házra volt szükségük, az új házaknak pedig új bútorokra. A kereslet felverte az ingatlanok, a bútorok, az építési és bútoralapanyagok árait. A jelenség még olyan, otthoni munkavégzésben kevésbé jeleskedő országban is igen intenzíven érezni, mint Szlovákia. Jelenleg szinte hetente változnak az építési alapanyagok és szolgáltatások árai.

A feketeleves

Így jutottunk el az energiaválság előestéjéhez. Mind a fogyasztás, mind az ipari termelés átállása hatalmas energiaigényt támasztott. A növekvő kereslet emelkedő árakat jelent. Az sem véletlen, hogy az örvény középpontjába a földgáz került. A fejlettnek számító országokban a földgáz a legelterjedtebb áramforrás, valamint egy csomó termék előállításánál van kulcsszerepe (rúzsok, bútorok, műtrágyák, üveg, pelenka, sőt, még a maszkok is ide tartoznak).

A probléma már létezett, amikor a 2020/2021-es tél igen hosszúra nyúlva kiapasztotta az európai tartaléktárolókat. Ám nem lehet kizárólag a földgázkészletekre hivatkozni, több kisebb, de annál fájdalmasabb esemény indította el a lefelé tartó spirált.

Márciusban egy konténerhajó keresztbe állt a Szuezi-csatorna legkeskenyebb részén, egy hétig akadályozva a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának működését. Ekkor ugrott meg először a földgáz és az olaj ára, mert rámutatott a globális ellátási lánc ritkán megmutatkozó gyenge pontjaira.

Áprilisban Texasban brutális, negatív rekordokat döntögető hideghullám pusztított, ami 3 millió hordós mínuszt teremtett az amerikai olajexportban. Ez átgyűrűzött Mexikóba, ami ott is felrázta az árakat.

Májusban zsarolóvírussal támadták meg a Colonial Pipeline-t, ami akadályozta az USA keleti partvidékének benzinellátását két héten keresztül. Augusztusban az IDA hurrikán állította le az olaj- és gázkitermelést a Mexikói-öbölbe. Előtte Indiában megjelent a Delta-variáns, ami az ottani kikötői tevékenységek felfüggesztését vonta maga után, lenullázva az ország olajellátásának felét.

Közeleg a tél

Most jön a tél, az előrejelzések szerint pedig a megszokottnál hidegebbre és szeszélyes fogyasztói magatartásra kell számítani, miközben az energiakészletek fogynak, a gyártók pedig egymással harcolnak, hogy több energiát fogyaszthassanak. Mindennek legfontosabb eredménye: az infláció, a drágulás, pénzünk, keresetünk elértéktelenedése pedig még egy ideig velünk marad.

Komjáthy Lóránt
Forrás: https://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2021/10/15/igy-robbant-ossze-szintrol-szintre-a-globalis-ellatas-a-jarvanytol-az-energiavalsagig/