...Nem a szenvedések okozta bánaté az utolsó szó. Van, ami ki tud emelni a viharzó gondolatok kavargásából. Ez pedig a hit. A hit lát túl a halálon....
Hogy miért a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap van a húsvét, ezt nem könnyű megmagyarázni. Kivált, ha az ünnep eredetére, a zsidó pászkára gondolunk, amely az egyiptomi kivonulás, a Vörös-tengeren való átjutás emléke. Hogy a tízedik csapásként miért ezt az éjszakát jelölte ki az Úr az öldöklő angyalnak, megkülönböztetve a zsidó családok elsőszülöttjeit az egyiptomiakétól, amikor éjszaka nekik sietve kellett elkölteniök az első pászkavacsorát, ez az isteni titkok között marad.
Mindenesetre látnunk kell, hogy a Teremtő évszázadokkal, évezredekkel korábban elkezdte az emberiség fölkészítését erre az ünnepre. A természet is készül a pászkára, az átmenetre, átkíséri a növényeket, virágokat, fákat, vadon élő és háziállatokat a halálos fagyból a forró nyárba. Megújul a természet, újjászületik az élet. Azt mondhatnánk, ez az élet rendje, az örökös körforgás, a mindig megújuló természet törvénye. Csakhogy az embernek egyetlen élete van. Az újjászületés nála nem természeti törvény, hanem lelki folyamat.
Élete zenitjén túl már nem magától értetődő a tavaszi újjászületés, amikor a tagjaiban jelentkező és egyre gyarapodó fájdalmak sokkal inkább a végső elmúlásra emlékeztetik. Az ember számára az élet elmúlik, egyszer csak véget ér. Ám a tavasz, a szerelemtől bódult természet emlékezteti, hogy mégsem. Nem a szenvedések okozta bánaté az utolsó szó. Van, ami ki tud emelni a viharzó gondolatok kavargásából. Ez pedig a hit. A hit lát túl a halálon. A hívő ember emelkedik fölül a gyászon. A hittel Istenbe kapaszkodó ember tud élni az újjászületés tavaszának legyőzhetetlen erejével. A hit által lehetséges nekünk is az újjászületés, a feltámadás. Üres a sír, Krisztussal mi is föltámadtunk!
Kocsis Fülöp (Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája) forrás: https://www.magyarhirlap.hu/exkluziv/20230404-a-hit-tavasza