Ódorral együtt kicsinek bizonyult a szlovák főváros Orbánnak, felvidéki magyarként jóval nyugodtabbak lehetünk, hogy érdekeinket Magyarország miniszterelnöke is képviseli...
A pozsonyi V4-es miniszterelnöki csúcs remek lehetőséget kínált arra, hogy szemtől szembe, élőben tapasztaljuk és hasonlítsuk össze a négy ország miniszterelnökét. Értékrendjét, vállalásait, világlátását, hozzáállását a világ dolgaihoz. Éles helyzetben, háborús körülmények között, migrációs válság kellős közepén, amikor forrong a Balkán, amikor kopogtat a zöld politika, Szlovákia pedig előrehozott parlamenti választások előtt áll.
Közéleti publicistaként mi is kíváncsiságtól fűtötten regisztráltunk a hétfői pozsonyi csúcsra, hogy friss tapasztalatokat szerezzünk a fenti kérdéseket illetően. Főleg arról, hogy ki milyen súlycsoportban is politizál. Annál is inkább, mert Ódor Lajos (nevét jóindulatúan magyarul írjuk le, bár ő maga hivatalosan szlovákul, azaz Ľudovítként használja) kinevezésével immár a négyből két országot magyar nemzetiségű miniszterelnök irányít. Ez a plusz – amennyiben annak tekinthető – leginkább számunkra, felvidéki magyaroknak jelenthetne többletet. Jelenthetne, de nem jelent. Orbán és Ódor ha akar, gond nélkül magyarul is eldiskurál egymással. Mégis, a sajtóterembe érkezve, illetve a közös sajtótájékoztató végén sem vettük észre, hogy a két magyar politikus egymással magyarul diskurál. Szép látvány lett volna, erős üzenettel.
Ezzel szemben Ódor hozta a szokásosat, azaz az unalmas, száraz, kígyóbűvölő bankári fellépést. Négyük közül egyértelműen neki volt a leggyengébb kisugárzása. Mondanivalóját végig papírból olvasta. Legyünk persze megengedőek, hiszen egy alig pár hete hivatalban levő, nagyon gyenge mandátummal rendelkező megbízott miniszterelnökről van szó, aki hirtelen a mélyvízben találta magát. Mégis úgy tűnik, mintha Ódor kísérletet sem tenne arra, hogy legalább teljesítse az államférfiúi elvárásokat. Letekeri a megadott távot, és ennyi. Unalmas. körmondatokkal teli tartalmatlan mondataiban olyanokat mondott, hogy: – a kihívásokra közösen kell megtalálnunk az uniós megoldást; – kompromisszumokra van szükség, ami képes utat mutatni a hogyan továbbra; – középtávú perspektívát kell tudni nyújtani, stb.
Ezenkívül nem közölt semmi mást, mint amit a liberális, progresszív mainstream egyébként is tesz. Szolidaritás, szolidaritás, Ukrajna megsegítése, Ukrajna támogatása. Orbán helyenként láthatóan unatkozott a közös sajtótájékoztató alatt. Hozta persze a kötelezőt, elmondta az eddig is ismert szuverén magyar álláspontot. Ugyanakkor, miközben a három másik ország elsősorban Ukrajna helyzetét ragozta, Orbán igyekezett a Balkánra és a migránsválságra, illetve az Európai Bizottság inkompetes politikájára irányítani a figyelmet.
Míg Ódor Lajos a sorok között kétszer is odaszúrt Orbánnak (energetikai kiszolgáltatottságra adott hatékony uniós válasz, illetve, hogy nem volt jól begombolva az első gomb a migránsválság idején), és a szlovák közmédia kérdése is a magyar miniszterelnököt kóstolgatta, addig Orbán Viktor testbeszédével legfeljebb a lengyel miniszterelnök mondandójával foglalkozott, adott esetben arra bólogatott. A zöld átmenetet illetően is Orbán volt az, aki a legvilágosabban mondta el, hogy a zöld átállás nem mehet a versenyképesség rovására, különben a technológiai befektetések Európából Amerikába és Ázsiába telepednek át. Ugyanúgy ő volt az is, aki elmagyarázta, hogy a kötelező migránskvótákkal szemben hogyan lehetne megoldani a migránskérdést (maradsz az ajtó mögött, amíg kérelmedet el nem bírálják, és csak ha bebocsátást nyersz, akkor jöhetsz be).
Kár, hogy kérdésfeltevésre csak a négy ország közmédiája kapott lehetőséget, a Körkép.sk kérdéseivel bizonyára még inkább rávilágított volna a két politikus közti minőségbeli, képességekbeli különbségre. Orbán pozsonyi látogatásának egyik érdekes vonatkozása volt továbbá, hogy ezúttal nem tett látogatást az MKP (Szövetség) pozsonyi székházában és nem találkozott külön a felvidéki magyar közösség tagjaival sem.
Pedig Forróék bizonyára mindent megadtak volna azért, ha a szeptember 30-i parlamenti választások előtt, immár az éles kampányban Európa egyik vezető politikusa, a magyar miniszterelnök mellett mutatkozhatnak. Cikkünk megjelenéséig azonban semmilyen erre utaló jelet nem láttunk. Rezumé? Felvidéki magyarként jóval nyugodtabbak lehetünk, hogy érdekeinket nemcsak Szlovákia, hanem Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is képviseli.
Király Zsolt forrás: https://korkep.sk/cikkek/velemeny/2023/06/26/kiraly-zsolt-v4-csucs-pozsonyban-odor-mellett-kicsinek-bizonyult-a-szlovak-fovaros-orbannak/