Kulcskérdésnek tartja a családtámogatást, és Európára nézve végzetesnek látja a tömeges bevándorlás bátorítását Janez Jansa szlovén kormányfő. A jobbközép vezetővel abból az alkalomból beszélgetett Őry Mariann, hogy részt vett a Budapesti Demográfiai Csúcson...
– Európában különbözőképpen akarják kezelni a demográfiai problémákat. Mi a fenntarthatóbb megközelítés, a bevándorlás vagy a családtámogatás?
– Egyértelmű, hogy a családok támogatásának kell elsődlegesnek lennie. Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, láthatjuk, hogy az uniós országok többsége elhanyagolta ezt a problémát. Minden másról beszéltünk, de a demográfiáról nem, pedig kulcskérdés: ha nincsenek emberek, nincs semmi. Nincsen Európa európaiak nélkül, nincsen Magyarország magyarok nélkül, nincsen Szlovénia szlovének nélkül. A migráció nem új dolog, volt és lesz is. A történelemben láthattuk, hogy a különböző civilizációkban békében tudnak élni egymás mellett, de ha erőltetik a keveredésüket, akkor az a legtöbb esetben konfliktushoz, háborúhoz vezetett. Ebből tanulnunk kell. Ha a világ demográfiai trendjeit figyeljük, kiderül, hogy Európa a világ népességének hat százalékát teszi ki, és egyre csökken a népessége, miközben a szomszédos Afrikában rohamosan nő. Ha megnyitjuk a határt, Európa eltűnik.
– Vannak előremutató döntések Brüsszelben?
– Reményre adott okot, hogy a mostani Európai Bizottságban létrehoztak egy demográfiáért is felelős portfóliót, azóta azonban azt látjuk, hogy az uniós intézmények számára nem elsődleges a demográfia ügye. A bizottság még nem váltotta be tehát azt az ígéretet, amiért a mandátumát kapta.
– Hogyan látja a jogállamisági vitát, amelyben Magyarországra, Lengyelországra és egyre inkább Szlovéniára is nagy nyomás nehezedik?
– Amikor beléptünk az unióba, azt mondták nekünk, hogy belépünk abba a közös térbe, ahol az elvárások és szabályok mindenkire nézve ugyanazok. Most azonban azt látjuk, hogy a baloldal a jogállamiságot politikai eszközként használja arra, hogy első és másodosztályra ossza fel a tagállamokat és polgárokat. Nagyon krea-tívan használják fel a fogalmakat saját politikai céljaik elérésére. Nem ez az első eset, hiszen először az emberi jogok jelentését forgatták ki. Amikor ez már nem volt elég, előjöttek a jogállamisággal. Ha valamivel nem értenek egyet, ráfogják, hogy sérül a jogállamiság.
– Milyen veszélyekkel jár ez?
– Az egy dolog, hogy erről vitázik a z Európai Parlament, hiszen a parlamentek a politikai viták terei. Csakhogy a parlament az Európai Bizottságba is exportálja ezeket a vitákat, miközben a szerződések szerint a bizottság nem egy politikai testület. Ugyanígy megjelennek ezek a viták az Európai Tanácsban is, ahol aztán órákig vitatkozunk ugyanarról eredménytelenül, miközben a sürgős problémák, mint például a demográfia, háttérbe szorulnak. A légkör, amely így létrejön, az unió alapjait kezdi ki. Látjuk a kettős mércét: ugyanaz a törvény, ami Franciaországtól elfogadott, Lengyelország, Magyarország vagy akár Szlovénia esetében egészen más megítélés alá esik.
– Mire számít az Európa jövőjéről szóló konferencián? Eldőlhet, hogy a nemzetek Európája vagy az európai egyesült államok felé megyünk?
– Ez a vita szerintem nem fog ilyen fontos eredményre vezetni. Nincs rá elég idő, ráadásul több tagállamban is választások lesznek, valószínűtlen, hogy olyan döntéseket tudnánk hozni, amelyek az alapszerződések módosítására vagy egyáltalán az irány meghatározására vonatkoznának. Vannak politikai erők Európában, amelyek föderális Európát akarnak teremteni, de szerintem ez nem fog megvalósulni. Ezek a tervek lerombolnák azokat az alapokat, amelyekre az alapító atyák az uniót építették.
– Beszéltünk már tágabb értelemben a migrációról, de hogyan látja az afganisztáni kivonulás nyomán kialakult helyzetet? Hogyan járhat el most helyesen Európa?
– Az afganisztáni kivonulásra különféleképpen reagáltak az európai tagállamok és intézmények, az Európai Parlament például egyből a határok megnyitását sürgette. A megfelelő hely ennek a kérdésnek a megvitatására az Európai Tanács, és ott arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szabad megismételni a hat évvel ezelőtti migrációs válságot. Nagy eredménynek tartom, hogy ebben teljes egyetértés alakult ki. Ezzel a határozott kiállással sikerült megakadályozni azt, hogy újra százezrek induljanak el. Emlékezhetünk, a szíriai helyzet nyomán kialakult migrációs válságban nem nők és gyerekek, hanem katonakorú férfiak tömegei jöttek Európába. Sokan jönnek Európába, az embercsempészet óriási üzlet. Nem tudjuk egyetlen határon megoldani a kérdést, szükségünk van a nyugat-balkáni országok együttműködésére, ezért is fontos az európai integrációjuk előmozdítása. Ez biztonsági kérdés is, hiszen értelemszerűen nem ez az Európát fenyegető utolsó migrációs hullám.
– Számít előrelépésre a nyugat-balkáni bővítés terén a szlovén uniós soros elnökség ideje alatt, azaz az év végéig?
– Nemcsak Szlovénia, hanem az unió nagy része ezen dolgozik, de vannak olyan tagállamok is, amelyek ellenzik. Reménykedünk benne, hogy tehetünk kis lépéseket, de mivel a bővítéshez egyhangú döntés kell, nem számítunk rá, hogy áttörés történjen. Az elmúlt tizenhárom évben sok lehetőséget kihagyott az unió, el volt foglalva a válságokkal, a migrációval, a Brexittel, a járvánnyal. A bővítés azonban stratégiai válasz stratégiai kihívásra, ezért nem lehet elhanyagolni.
Őry Marian forrás: https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20210924-nincsen-europa-europaiak-nelkul