Egy valódi különlegességről írt az izraeli Haarec című lap a titkosszolgálatok történetéből: Otto Skorzeny, Hitler kedvenc Waffen-SS parancsnoka, Mussolini kiszabadítója és az ifjú Horthy elrablója végül izraeli ügynök lett...
Otto Skorzeny Ausztriában született, a szintén osztrák Ernst Kaltenbrunner pártfogoltjaként 1940-ben belépett a SS-Leibstandarte Adolf Hitlerbe, miután kora miatt a Luftwaffénél nem találták szolgálatra alkalmasnak. Franciaországi, hollandiai és oroszországi bevetései után, betegség miatt áthelyezték Berlinbe, a Birodalmi Biztonsági Szolgálat VI. (külföldi hírszolgálat) részlegéhez.
1943. április 20-án SS-Hauptsturmführerré léptették elő. Ekkortájt szerepelt az SS terveiben egy olyan titkos akciókra bevethető különleges egység felállítása, amely konkurálhat Wilhelm Canaris Brandenburg ezredével. Canarist, aki akkor az Abwehr-t vezette, bizalmatlanság gyanújával az SS megfigyelés alá helyezte. Gyanakodtak ugyanis rá, hogy Hitler-ellenes, és tartottak attól, hogy kommandós egységét adott esetben a náci rezsim ellen veti be. Skorzenyt – aki lelkesedett a titkos kommandósakciókért – felkérték a „Friedenthal” SS különleges egység létrehozására és kiképzésére. Hamarosan a kommandó további egységeket kapott, mint például egy Luftwaffe-egységet, amelynek tagjaira ejtőernyős bevetéseknél volt szükség.
Miután a szövetségesek partra szálltak Olaszországban, a Fasiszta Nagytanács több hibás háborús döntéséért felelősségre vonta Mussolinit, és a király parancsa értelmében letartóztatták. Hitler elrendelte az akciót, amelynek keretében Mussolinit sértetlenül ki kell szabadítani. Skorzeny Kurt Student altábornaggyal és csapatával egész Olaszországban kereste Mussolinit, akit őrzői folyamatosan máshová szállítottak. Végül a németeknek sikerült kideríteniük, hogy az egykori diktátort a Grand Sasso-hegyi Hotel Campo Imperatoréban tartják fogva.
1943 szeptember 12-én kezdetét vette a „Tölgyfa hadművelet” (Unternehmen Eiche); Student altábornagy ejtőernyősei és a Skorzeny vezette kis SS-kommandó vitorlázórepülőkkel landoltak a szálloda melletti kis tisztáson, majd megrohamozták az épületet. A meglepett védők nem tanúsítottak túl nagy ellenállást, a sértetlenül kiszabadított Mussolinit egy Fieseler Storch repülőgépen elrepítették. Az akcióért Skorzenyt előléptették SS-Sturmbannführerré (őrnagy), és megkapta a Lovagkeresztet is.
1944. július 20-án Berlinben tartózkodott, és részt vett a Hitler ellen merényletet elkövető Claus Schenk von Stauffenberg elfogásában. Még ugyanebben az évben Magyarországra küldték, mert voltak bizonyos arra utaló jelek, hogy Magyarország kormányzója, Horthy Miklós kiugrásra készül és átáll a szövetségesekhez. Fogságba ejtette az éppen az átállásról tárgyaló ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó egyetlen élő fiát. A „Vasököl hadművelet” (Operation Eisenfaust) keretében megrohamozta és elfoglalta a budai várat, Horthy német őrizetbe került. Mivel az akció sikerrel végződött, nem volt szükség Erich von dem Bach-Zelewski SS-tábornok alternatív tervére, aki kilátásba helyezte, hogy lövegeivel szétlöveti az budai várat.
1944. decemberében a németek egy utolsó elkeseredett támadást indítottak a nyugati fronton, hogy az előrenyomuló szövetségeseket visszavessék. Az ardenneki offenzíva részeként Skorzeny egy újabb kommandós egységet állított fel, amelynek tagjai amerikai egyenruhába öltözve beszivárogtak az ellenséges vonalak mögé, és mindent megtettek, hogy az amerikaiak életét megkeserítsék. (Ez az akció látható A halál 50 órája című filmben is.) Skorzeny megkapta az „Európa legveszélyesebb embere” nevet.
1945 januárjában áthelyezték az Odera melletti Schwedtbe, a keleti frontra. 1945. május 15-én Stájerországban feladta magát a szövetségeseknek, akik mint háborús bűnöst bíróság elé állították, de 1948-ban megszökött a börtönből, Előbb Párizsba, majd Spanyolországba, végül 1949-ben Argentínába szökött, ahol állítólag részt vett az egykori SS-tagokat segítő, titokzatos ODESSA szervezetben. Az 1950-es években ismét a francoista Spanyolországban bujkált.
A Haarec által leírt történet kulcsa, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad meg akarta állítani azokat a német tudósokat, így Heinz Krugot is, akik az egyiptomi rakétaprogramon dolgoztak. A háború idején Krug a Peenemünde rakétalaboratóriumban dolgozott, ahol Werner von Braun irányításával építették meg a nácik rakétafegyvereit, a V-1-et és a V-2-tőt. Néhány hónappal a halála előtt, Krug, valamint más német tudósok, fenyegető üzeneteket kaptak, Egyiptomban pedig levélbombákat küldtek nekik. Krug az egyik legfontosabb célpontja volt a Moszadnak. Krug védelmet kért Skorzenytől.
A Moszad 1962-ben szervezte be Skorzenyt Madridban, írja az izraeli lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Az izraeliek azzal bízták meg, hogy ölje meg Krugot, akik az araboknak dolgozott. Skorzeny állítólag azt kérte, hogy vegyék le a nácivadász Simon Wiesenthal listájáról, vagyis ne üldözzék tovább. Ezt megígérték neki, de nem sikerült teljesíteni a kérést. Skorzenyt elvitték Izraelbe is, majd megbízták Krug likvidálásával, amit végre is hajtott Münchenben.
forrás: http://gepnarancs.hu/2016/03/a-naci-skorzeny-izraeli-ugynok-lett/