Európában nem az a kérdés, hogyan illeszkedik a hit a közéletbe, hanem az, hogy mi marad a közéletből, ha a kereszténység kikerül a társadalmi alapértelmezések közül ...
– mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi (2026.2.10.), budapesti rendezvényen.
Fülöp Attila a Szent István Intézet Kereszténység és politika című pódiumbeszélgetésén köszöntőjében azt mondta, a politika világa a demokráciában eleve nem örök érvényű ígéretekkel dolgozik, hanem a világ változásaira reflektálás a dolga, ezért a politikában a keresztény egyházaktól elvárható évezredes biztonság, stabilitás nem is feltételezhető. Hozzátette, a politika alapvetően egy gyakorlati műfaj, az számít, amit megvalósítanak, és nem az, hogy mi hangzik el. „A tett a lényeg és nem az ígéret” – fogalmazott.
Kitért arra, érdemes megnézni, mi történt az elmúlt időszakban Lengyelországban – Európa legkeresztényibb országában -, ahol egyetlen kormányváltás megmutatta, mit jelent a kereszténység közpolitikai súlyának elvesztése és radikális újraértelmezése. Felidézte: 2015 és 2023 között Lengyelországban egy kiegyensúlyozott állam-egyház együttműködés alakult ki, az egyház nem csupán vallási szereplőként, hanem társadalompolitikai referenciapontként is megjelent a lengyel társadalomban.
Úgy folytatta: Lengyelországban a kormányzati döntések több területen a hagyományos családmodellre és a keresztény értékrendre épültek, csakúgy, mint Magyarországon, és így – nem meglepő módon és ettől nem függetlenül – a lengyel kormány állandó nyomás alá került Brüsszelből. Az államtitkár kiemelte: a magáról végig a keresztényi, jobboldali értékrendet hirdető Donald Tusk vezette kormány 2023-as hivatalba lépését követően azonnal megjelent a kormányprogramban és a nyilatkozatokban az állam világnézeti semlegességének radikális hangsúlyozása.
Fülöp Attila szerint a lengyel helyzet azért intő jel a számunkra, mert ugyanez a minta kezd kirajzolódni Magyarországon is ( nagyjából öt év múlva jön Szlovákiára is, mint minden más - szerk.). „Itt is megjelent egy miniszterelnöki álmokat dédelgető politikus, aki kereszténynek és jobboldalinak tartja magát, közben világosan kimondja, hogy elvenné az egyházaknak járó állami támogatást, saját soraiban pedig LMBTQ- és energialobbistákat sorakoztat fel” – jelentette ki.
Az államtitkár azt mondta, ha egy a köz ügyeivel foglalkozó ember a keresztény identitását hangsúlyozza, de az első döntései az egyház intézményi mozgásterét szűkítik, akkor az egyház nem alap, hanem zavaró tényező számára. Szerinte „Lengyelország pontosan megmutatta ennek a logikának az egyenes következményeit”.
„Amikor egy állítólagos keresztény vezetés a hatalomgyakorlásban már a globális vagy progresszív elvárásokhoz igazodik, akkor a keresztény eszme szerepe gyorsan megváltozik; előbb feltételessé, majd terhessé válik” – fogalmazott.
Az államtitkár idézte Sören Kierkegaard dán filozófust, aki szerint a korai egyház azért vált történelmi erővé, mert az ősi szeretetközösség nem pusztán tanítás maradt, hanem olyan új közösségi gyakorlatként jelent meg, amelyet a kor világi hatalma is kénytelen volt beilleszteni a saját rendjébe.
Fülöp Attila közölte: nem érdemes változtatni azon, hogy a kereszténység a közpolitika rendjét is meghatározó közösség maradjon, hiszen Európát is ez alakította, tartotta meg.
Fülöp Attila forrás: https://demokrata.hu/magyarorszag/fulop-attila-europaban-a-keresztenyseg-kikerul-az-alapertelmezesek-kozul-1136212/