Csáky Pál, korábbi miniszterelnök-helyettest, európai parlamenti képviselőt kérdezte Kolek Zsolt, hogy miként látja a magyar párt jövőjét és mit gondol az etnikai politizálásról... 

„Természetesen van létjogosultsága az etnikai politikának, s mindaddig marad is létjogosultsága, amíg azt a felvidéki magyarság jelentős része támogatja. Képzeljük el, hogy jönnek a helyhatósági választások: mi történne, ha a felvidéki magyar párt darabokra hullana. Nem szabad a felvidéki politizálást csakis az országos szinten keresztül tekinteni” – hangsúlyozta Csáky Pál.

A korábbi miniszterelnök-helyettes hozzátette, „a felvidéki magyar politika válsága 2009 óta húzódik, egyértelmű, hogy a pártszakadással kezdődött, és ennek a következményeit isszuk ma is. Kiemelném, nemcsak a pártra kell koncentrálni, meg kell győzni a felvidéki magyar társadalmat, beleértve a civil szférát, a kulturális szervezeteket is. A szerepüket újra kellene gondolni, és ezáltal megpróbálni kialakítani egy szélesebb támogatottságot”.

Csáky aláhúzta, „fontos a személyiségek kérdése, olyan felkészült politikusokra lenne szükség, akik nem széthúznak, hanem képesek egymást erősítve dolgozni. Ami az elmúlt három évben történt, nyilvánvalóan öngyilkos politika volt: mindez sajnos sokakban rögzült és rombolta a párt hitelességét”.

Válságmenedzselésre lenne szükség

„Jelenleg arra lenne szükség, hogy menedzselni tudja a kialakult válságot a párt vezetése – nem tudom, erre képes lesz-e. Össze kellene hozni a felvidéki magyarság húsz legjobb koponyáját, nem abban gondolkodni, melyik faluból, járásból hány elnökségi tag lesz. Vagyis nem posztokat kellene szétosztani, hanem víziót, terveket kellene alkotni” – emlékeztetett Csáky.

Hozzátette, „a legnagyobb problémát abban látom, hogy a megnyilvánulások alapján a pártvezetés ideológiai pártban gondolkodik.

Véleményem szerint a magyar pártnak egyetlen ideológiája lehet, mégpedig a közösség érdeke, a felvidéki magyarság megmaradása. Ha politikai ideológiákban kezdünk gondolkodni, akkor törvényszerűen kimaradnak ebből csoportok”.

A 2021-es pártegyesítés nem volt őszinte

Csáky kiemelte, „az elmúlt három év legfontosabb tanulsága az, hogy a 2021-es pártegyesítés nem volt őszinte, hazugságon alapult. Voltak csoportok, amelyek nem ismerték el a legfőbb prioritást, hogy a felvidéki magyar közösség érdekeinek megfelelően kell cselekedni, személyes- és csoportérdekek mozgatták őket. Ha továbbra is ez fog folytatódni, akkor mindegy, ki milyen poszton lesz, sikertelen lesz a folyamat. Ez a sikertelenség ráadásul egyre nagyobb veszélyekkel jár, hiszen most már hosszú ideje éli meg az ismétlődő kudarcokat a felvidéki magyarság”.

A párton belül belső egyensúlyt kellene kialakítani, s abból csak azokat kellene kihagyni, akik már sokszor bizonyították, hogy elfordultak a felvidéki magyarságtól, elárulták a közösséget. Egymás meggyőződését valamilyen módon tolerálni kell, csak így juthat a párt öt százalék fölé.

Bármilyen irányú erős ideológiai elköteleződés lefarag a másik oldalról támogatókat, és küszöb alá szorul a párt. Gyűjtőpártot kellene működtetni, esetleg el kellene menni Erdélybe megnézni, hogyan működik az ottani magyar párt. Úgy néz ki, az RMDSZ politikusai rutinosabbak, politikailag érettebbek” – szögezte le Csáky.

A választási koalícióhoz a másik félre is szükség van

Hozzátette, „a szlovák pártok valamelyikével kötött választási koalíciót és a regionális párt lehetőségét sem vetném el, de komoly kételyeim vannak, hogy ezek megvalósíthatók. Közös választási listát eddig kizárólag 2019-ben kínált nekünk az akkori OĽaNO nevében Igor Matovič. Ezzel csak azt akarom hangsúlyozni, a választási koalícióhoz a másik félre is szükség van. A szlovákoknak is be kellene látniuk, s nekünk azzal kellene érvelnünk, hogy nélkülünk nem megy. Nélkülünk nem ment Mečiar leváltása, nem ment volna sem a NATO-, sem az EU-tagság”.

Csáky hangsúlyozta, szépen csendben fel kellene építeni a kapcsolatokat azon szlovák pártok felé, amelyek elfogadhatóak politikai szempontból, és esetleg hajlandóságot mutatnak arra, hogy technikai partnerként a nyilvánosság előtt is felvállalják a magyar párttal kötött koalíciót.

Hangsúlyozom, egy ilyen együttműködésben sem az elveinkből, sem a programunkból nem adnánk fel semmit. Azokat a pártokat kellene megkeresni, amelyek a veszélyzónában, az öt százalékos küszöb környékén állnak”.

„A regionális párt esetében a probléma ott van, hogy a szlovák politikum, tetszik vagy sem, nemzeti alapon szerveződik. A déli régiókban élő szlovákok miért szavaznának egy bizonytalan sorsú magyar kezdeményezésű pártra, ha választhatnak a meglévő kínálatból? Meg lehet ugyan próbálni, de sajnos én éppen az ellenkezőjét látom. Mindenféle modernizációs maszlagtól megvezetve egyre több magyar látja a jövőjét szlovák pártokban, és adja a szavazatát egy ilyen politikára – gondoljunk az Ódor-jelenségre, a PS-re” – hangsúlyozta Csáky.

Saját erőnkből kell kihúzni magunkat a csávából

Hozzátette, „károsnak tartom ugyanakkor áthozni a magyarországi belpolitikai vitákat és a megosztottságot gondolatiságban és a politikában is. A belső vitákat Magyarországon játszák le egymás között, és ebből lehetőleg maradjunk ki. Mi a saját prioritásainkat nézzük. Nekem nagyon nevetségesnek tűnik, amikor a nagy világtémákat oldjuk, az amerikai és az európai politika különböző szereplőit gyepüljük, közben pedig nem vesszük észre, hogy mennyire a béka alsó fele alatt vagyunk. Önmagunk hajába kell most kapaszkodnunk, és a saját erőnkből kihúzni magunkat a csávából, amibe kerültünk.

„Fontos a politikai vezető személye, de legalább ennyire fontos, hogy legyen víziója, hogyan cselekedne, mit tenne. Ebből a szempontból én látok hiányosságot, a tisztújítás előtt úgy tűnik, mintha ismét csak a posztokért menne a küzdelem, nem a jövőképek versenye zajlik. A következő hetekben arra kellene fókuszálni, hogy minden olyan személyiség, aki bármilyen posztra jelöltetné magát, már most mutassa meg, milyen irányba szeretné vinni a pártot” – húzta alá Csáky Pál.

forrás: https://ma7.sk/aktualis/csaky-pal-a-magyar-partnak-egyetlen-ideologiaja-lehet-megpedig-a-kozosseg-erdeke