Így néz ki, ha valaki(k)nek nem tiszta a lelkiismerete. Ugyanis a külügyi államtitkár arról beszélt, ha a szlovákiai magyarok tömegesen felvennék a magyar állampolgárságot, akkor olyan helyzet alakulhatna ki, mint Kelet-Ukrajnában vagy Dél-Oszétiában. Ezekben a régiókban szeparatista fegyveres konfliktus robbant ki...(szerk.)
Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár szerint a kormány számára elfogadhatatlan, hogy valaki érzelmi kötődés alapján felvegye egy másik ország állampolgárságát .
A kormány a múlt héten döntött arról, hogy módosítják az állampolgársági törvényt, a szlovákiai magyarok azonban a változás után sem vehetnék fel a magyar állampolgárságot. Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár a TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában arról beszélt, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet-Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abháziában. Klus a műsorban nem pontosította, hogy milyen problémákra gondol. Mindhárom esetben azonban arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából. Az ügyben megkerestük az államtitkárt, hogy megkérdezzük, valóban az áll-e a kormány törvénymódosítási javaslata mögött, hogy attól tartanak, a tömegesen magyar állampolgárságot szerző szlovákiai magyarok megbonthatnák Szlovákia területi egységét. Klusnak írásban tudtuk elküldeni kérdéseinket, egyebek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az államtitkár valóban biztonsági kockázatnak tartja-e a szlovákiai magyarokat, illetve Magyarországot. Lapzártáig azonban nem kaptunk választ.
Háborgó magyar pártok
Az MKP elnöke, Forró Krisztián múlt héten pénteken elutasítóan reagált Klus állításaira. „Ha valaki a Szlovákiában élő magyarokat biztonsági kockázatnak tekinti, az elfogadhatatlan” – mondta a kérdésünkre válaszolva Forró. Hozzátette, keresni fogják a lehetőséget, hogy ezt kommunikálják az érintett minisztérium és kormánypárt felé. „Az a helyzet azonban, hogy Gröhling miniszter úrnak is küldtünk már egy levelet, amire máig nem kaptunk választ” – mondta az MKP elnöke arra utalva, hogy az oktatási miniszternek, Branislav Gröhlingnek (SaS) korábban egy másik témában jelezték a kifogásaikat. „Valóban úgy tűnik, hogy nem akarnak megfelelő szinten kezelni egy közösséget és ennek a közösségnek az érdekképviseletét, amely Szlovákiában 8,5 százalékot tesz ki” – fogalmazott Forró.
A Híd elnöke, Sólymos László szerint ebből is az látszik, hogy a nemzetiségi politikához nem értenek a szlovák politikusok. „Klusról nem gondolom, hogy alapvetően kirekesztő politikát folytat, de a kettős állampolgárság kapcsán Dél-Oszétiával, Abháziával példálózni túlkapás, és az ukrán példa sem szerencsés” – közölte lapunkkal. A pártelnök úgy véli, Klus megfeledkezett arról, hogy Szlovákia és Magyarország is az EU tagja, illetve arról is, hogy külügyi államtitkárként az ehhez hasonló elszólásokkal nagyban befolyásolhatja a két ország közti kapcsolatokat. „Ebben a történetben az a legszomorúbb, hogy Szlovákiában továbbra sincs politikai akarat arra, hogy a szlovákiai magyarok szlovák állampolgárságuk elvesztése nélkül felvehessék a magyart” – tette hozzá.
Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs szerint Klusnak ezután a kijelentése után le kellene mondania, hiszen nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a szlovákiai magyarokat. „Ilyen vállalhatatlan elméleteket utoljára a smeres és SNS-es politikusok hangoztattak a magyarokról tíz évvel ezelőtt. A külügynek a magyarság indokolatlan megbélyegzése helyett a magyar–szlovák kapcsolatok folyamatos javításán kellene dolgoznia” – nyilatkozta lapunknak Mózes.
Pálfordulás élő adásban
Klus 2017-ben, a harmadik Fico-kormány idején, még ellenzéki parlamenti képviselőként egyike volt azoknak, akik olyan módosítást terjesztettek a törvényhozás elé, amely újra szabaddá tette volna egy másik ország állampolgárságának felvételét. Ezzel pedig a szabályozás visszatért volna az első Fico-kormány által 2010-ben elfogadott, a kettős állampolgárságot lényegében tiltó ellentörvény előtti állapothoz. Az akkori ellenzéki javaslatot a parlament elutasította. Klus a mostani televíziós vitában azonban arról beszélt, pont az említett szeparatista területek láttán gondolta meg magát, és változtatta az álláspontját arra, hogy nem szabad a Szlovákiában élők számára megengedni a kettős állampolgárságot.
Az SaS 2020-as parlamenti választás előtt összeállított programjában is szerepel a kettős állampolgárság kérdése. „Az állampolgársági törvény azonnali módosítását fogjuk javasolni, amely megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a polgár akarata ellenére vegyék el az állampolgárságát” – ígérik a dokumentumban. A legtöbbször akaratuk ellenére fosztják meg szlovák útlevelüktől azokat is, akik Szlovákiában élve veszik fel egy másik ország állampolgárságát. A kormányprogramba azonban már egy olyan változat került, amely csak azoknak engedné a kettős állampolgárság felvételét, akik huzamosabb ideje külföldön élnek. A mostani törvényjavaslatot is ennek szellemében fogalmazták, a tervezet szerint öt évig kell valakinek igazoltan külföldön élnie, hogy felvehesse az adott ország állampolgárságát, de ne vegyék el tőle a szlovák útlevelét.
Szakértő: Nem ritkaság
A kettős állampolgársággal kapcsolatban Klus arról is beszélt, valamiféle európai elveket követnek a mostani törvényjavaslat megfogalmazásakor, illetve hogy példátlan Magyarország eljárása, amely során állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak. Magyarország ugyanis nem köti a belföldi lakhelyhez az állampolgárság megadását, ha a kérvényező személy bizonyítja vagy valószínűsíti valamelyik felmenőjének magyar állampolgárságát és beszéli a magyar nyelvet. Lancz Attila, az állampolgárság kérdésével foglalkozó jogász rámutatott, nagyon sok uniós állam is alkalmazza a magyarországihoz hasonló kettős állampolgárság intézményét. „Romániában és Horvátországban már a kilencvenes évek elejétől, de Görögország, Olaszország is ide sorolható. Szlovákia pedig 1997 és 2005 között alkalmazta ugyanezt a gyakorlatot” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.
Fico ellentörvénye
Robert Fico (Smer) első kormánya fogadta el azt az állampolgársági törvényt, amelynek értelmében ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszik tőle a szlovák útlevelét. Az akkori kabinet 2010-ben ezzel arra a magyar törvényre reagált, amely 2011 óta egyszerűsíti a kettős állampolgárság felvételét a határon túli magyarok számára. A Fico-kabinet által elfogadott ellentörvény hatálybalépése óta többször is megpróbálták enyhíteni ezt a jogszabályt, de mostanáig egyik próbálkozás sem járt sikerrel. Az Alkotmánybíróság is vizsgálta a törvényt, de nem tudta eldönteni, alkotmánysértő-e vagy sem. Eddig több mint 3500 személyt fosztottak meg a szlovák állampolgárságától.
Czímer Gábor https://ujszo.com/kozelet/biztonsagi-kockazat-a-kettos-allampolgarsag kezdőkép: TASR
U.I.: (szerk.): Nagyanyám szokta mondani: „ebül szerzett jószág ebül vész el…“