Szép a zöld, de nem mindig hasznos! Ami az első hazugságot illeti, a zöld idiotizmus bukása néhány számmal ábrázolható. Egy év 8760 órából áll. Ehhez képest átlag 1600 órán át működik tájainkon egy naperőmű, vagyis évente 7160 órán át a csodásan megújuló napelemek alszanak, ráadásul senki sem tudja előre, hogy mikor lesz megint olyan felhős az ég, hogy akkor se termeljenek, amikor amúgy termelhetnének…

Ilyenkor kell egy olyan energiaforrás, ami egy kapcsolóval beindítható, vagyis mindennap estétől reggelig, valamint felhős időben.

Az év négyötödében tehát, ráadásul kiszámíthatatlanul, egy mákszemnyi energiát sem termel a naperőmű. Ekkor csupán egy gázerőmű képes arra, hogy tetszés szerinti időpontban és mértékben hopp, áramot csináljon. A helyzet paradoxona, hogy minél több úgynevezett megújuló forrást hasznosító eszköz, azaz napelem vagy szélturbina épül, annál több gázerőműre van szükség akkor, amikor nem süt a nap, és a szél sem fúj. Vagyis minél zöldebb az energiabázis, annál több szénhidrogént kell elégetni. Nesze neked, karbonsemlegesség! Ezért épít majd a kormányzat nálunk is nagy gázerőműveket. A hülye zöldek pedig lapítanak, mert ők is tudják, hogy ez az egész propaganda egy ostoba blöff csupán.

A gáz a legolcsóbban és a legbiztonságosabban Oroszországból érkezik. Erre szól a második hazugság, a háború. Egész Európa a magyarokat kivéve a háború lázában ég. „Nesze neked, kutya Oroszország!” Európa a keblére öleli és elszántan támogatja azt az Ukrajnát, ahol a nácizmus államalkotó tényező, ahol a korrupció és a bűnözés korlátlanul uralkodik, ahol a jogállamiság a porban hever, ahol üldözik a kisebbségeket, és ahol félhivatalos halállistát vezetnek azon európai személyekről, akik bírálni merik ezt a borzalmas rendszert. És közben az Európai Unió ötszörös árat fizet a cseppfolyós amerikai gázért. De nem ám a katari gyártásúért, mert az rontja az amerikai bizniszt; hát láss csudát, a kis belga rendőrség milyen ügyesen lebuktatta az Európai Unió fejeseit, akik kenőpénzért inkább Katartól vettek volna folyékony gázt! Így aztán az unió amerikai LNG-t vesz, és lelkesen rázza az öklét az oroszok felé. Megyünk a háborúba! De miért is háborúzunk? Senki sem tudja. És senki sem meri megkérdezni. Mármint rajtunk kívül.

A harmadik hazugság az LMBTQ-propaganda. A valós helyzet ugyanis az, hogy Nyugat-Európában már alig születnek őshonos gyerekek. Nemrég megjelent, hogy 23 különböző nemzet gyermeke jár már a német iskolákba. Berlinben a diákok 40 százaléka bevándorló, de az olyan városokban, mint Hamburg, már a többségük migráns gyökerű. Összességében a németországi általános iskolákba járó gyerekek 38 százaléka bevándorló, írja a Die Welt. Évi egymillió bevándorlóval számolva tíz-tizenöt esztendő múlva minden német iskolában kisebbségbe kerülnek a született németek. Ebben a tragikus demográfiai helyzetben az abnormális szexuális magatartások propagálása bűncselekmény, mert egy egész nemzet kipusztulását segíti elő.

Mi még tartjuk magunkat, ki is közösített bennünket az eszement Európai Unió. Pedig velünk az igazság és a józan ész. Várjuk a feltámadás ünnepét, reménykedünk a szeretet diadalában, amely „nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal”, várjuk Ferenc pápát, a katolikus egyház fejét, hogy elmondhassuk neki, „ma még csak tükörben, homályosan látunk”, de kitartunk mégis, mert megmaradt bennünk „a hit, a remény, a szeretet” képessége. Ebben világbajnokok vagyunk.

Bencsik András
forrás: https://demokrata.hu/velemeny/hazugsagok-idejen-654893/