(Kolek Zsolt-interjú Berényi Józseffel.)
A Magyar Szövetség még februárban kidolgozta és bemutatta a június 8-i európai parlamenti választásokra készült programtéziseit....
Ebben nemcsak a legfontosabb politikai kérdésekre, mint a migráció, a háború, vagy a genderideológia terjedése adnak választ, hanem a lényeges szakpolitikai témákra is konkrét, megvalósítható javaslatokat fogalmazott meg a párt. A Magyar Szövetség uniós programjáról kérdeztük a párt európai parlamenti listavezetőjét, Berényi Józsefet.
Húsz éve már, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, de máig sokan azt mondják, Brüsszel messze van, az ottani döntések nem érintik a mi életünket. Mégis miért fontos az európai parlamenti választás egy felvidéki magyar számára?
Az Európai Parlament az egyedüli olyan intézmény, ahol az összes Kárpát-medencei magyar közösség együtt képviselteti magát, ez már önmagában jelentős dolog. Ahogy azt se feledhetjük, hogy az Európai Uniónak komoly befolyása van az életünkre.
Az uniós csatlakozásunk sok pozitívummal járt, de a migránsválság és Nagy-Britannia kilépése óta egyre több negatívumot látunk. Ezen azonban lehet és kell is változtatni, de erre csak akkor van módunk, ha ott vagyunk az Európai Parlamentben.
A demokratikus választásokon mindig megvan az esélye a változásnak, ezzel a lehetőséggel kell élnünk.
Említette, hogy főként az utóbbi években egyre több negatív folyamat indult be az Unióban. A Magyar Szövetség programja úgy fogalmaz, az uniónak nincs alternatívája, de helye van a kritikának. Milyen területeken változtatnának leginkább?
A legfontosabb, hogy az Unióban ne az a háborús hisztéria uralkodjon, aminek most a tanúi vagyunk.
Józan ésszel kell megközelíteni az orosz-ukrán háborút, és a mihamarabbi béke megteremtésén kell dolgozni. Meg kell állítani az illegális migrációt, mert ez óriási veszélyeket hordoz Európa számára. Racionálisabban kell kezelni Ukrajna támogatását, főleg a mezőgazdaság területén. Kijev támogatásával nem tehetjük tönkre a helyi gazdákat.
A klímaváltozásra reagáló döntések kapcsán is a józan észre kell hallgatni. Elfogadhatatlan, hogy ezek a lépések a gazdák kárára történjenek meg. A kapkodva meghozott, átgondolatlan intézkedések, például az elektromos autók erőltetése, sem segítik a helyi embereket. Nem lehet cél, hogy az intézkedésekkel nagyobb kárt okozzunk a gazdaságban, mint amennyire negatívan hat a környezetünkre a klímaváltozás.
Az uniós csatlakozásunk óta sokan azt is csalódásként élték meg, hogy az őshonos nemzeti közösségeket kettős mércével kezeli az unió, a bevándorlókra sokkal nagyobb figyelem jut. Milyen okokkal magyarázza ezt?
Nincsenek megindokolható okok a háttérben, hiszen a nemzeti közösségek kapcsán nagyon sok kérdés nem megoldott. Jelentős az asszimiláció, az elvándorlás, az Unió mégis levette a napirendről a kérdést. Az EU hajlamos behódolni a divatos témáknak, a nem divatosakat pedig levenni a napirendről. Az őshonos kisebbségek témáját elhomályosította a homoszexuálisok kérdése, majd ezt egy időre levette a napirendről a migráció, és nem tudom, mi lesz a következő.
Lehet-e a kisebbségvédelem mozgásterét növelni az Unióban? Az ukrajnai háború láthatóan beszűkítette a lehetőségeket.
Én az orosz-ukrán-háború kapcsán annak látom esélyét, hogy talán a nemzeti közösségek helyzete visszakerül a napirendre. Természeten semmilyen kisebbségi probléma nem indokolhatja egy háború kirobbantását, de a konfliktus egyik forrása mégiscsak az orosz kisebbség helyzete volt.
Vagyis a háborút lezáró rendezés során ott kell lennie a napirenden a nemzeti közösségek jogállásának is, beleértve természetesen a kárpátaljai magyarság problémáit.
Az uniós döntéshozók részéről egyre több szó esik a tagállamok jogköreinek szűkítéséről, az Európai Egyesült Államok víziójáról. Milyen veszélyekkel fenyeget ez a törekvés?
A föderalizáció, az uniós hatáskörök további bővítése ellen azért vagyunk, mert ez együtt járna a gyökértelenséggel, a keresztény értékek feladásával, a genderideológia ránk erőltetésével. Az Uniónak ez nem lehet célja. Vannak persze olyan területek, ilyen például a környezetvédelem vagy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia felhasználásának kérdése, ahol szükséges és észszerű a közös európai fellépés.
Azzal kezdtük a beszélgetést, hogyan érinti az Unió a felvidéki magyar emberek életét. A mezőgazdaság biztosan az egyik ilyen terület. Milyen változtatásokra lenne szükség az uniós agrárpolitikában?
A gazdákkal folytatott konzultációk alapján azt tudom mondani, kevesebb bürokrácia és több segítség kell a mezőgazdaságban dolgozóknak.
Jobban kell korlátozni az ukrán behozatalt, mint eddig történt, és ki kell egyensúlyozni a mezőgazdasági támogatásokat a nyugati és a keleti tagállamok között.
A magyarok által lakott dél-szlovákiai régiók egyik legnagyobb gondja az elvándorlás, márpedig munkabíró fiatalok nélkül nincs jövő. Hogyan lehet a fiatal nemzedékeket rábírni, hogy a szülőföldjükön maradjanak?
Az otthonteremtés egyre nehezebb azoknak a fiataloknak, akik a szülőktől nem kapnak támogatást, hiszen egyre drágábbak a lakások és a jelzálogkölcsönök.
Azt várjuk az Európai Uniótól, hogy indítsanak olyan programokat, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a lakhatásuk megoldásához.
Ez sarkalatos pontja a programunknak, hiszen számos uniós támogatási forma létezik, de a fiatalok otthonteremtését egyik sem segíti.
Kolek Zsolt interjúja forrás: https://ma7.sk/aktualis/berenyi-jozsef-az-eu-ban-eszszerubb-dontesekre-van-szukseg