Az Előretolt Helyőrség decemberi számában jelent meg a következő cikk, amelynek írója az ismert pszichológus-főiskolai tanár Bordás Sándor. Mondanivalója rendkívül fontos, amit (a kiadó engedélyével) minden eszközzel, lájkolással, másolással, felolvasással, stb. terjeszteni kéne…(szerk.)
- – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – -
Bordás Sándor:
Sok szempontból érthetetlen világba kerültünk a 21. század elejére. Minden megváltozott. Ami eddig érték volt és a társadalmakat fejlődésnek indította, az most egyes csoportok, politikai áramlatok kezében értéktelenné vált. Ez a változás vonatkozhat politikai ideológiákra, tudományok területére, erkölcsi értékekre, a hitre, a munkához való hozzáállásra, a pénzre, a hatalom megszerzésére stb. Beindultak olyan mozgalmak, mondhatjuk azt is, hogy anarchista irányzatok, melyek szétzúzzák a korábbi fejlettség értékeit, szimbólumait. Gondoljunk csak a szobrok ledöntésére, megrongálására, a történelem tagadására, melyek az elmúlt hónapokban történtek világszerte!
Azt látjuk ma, hogy Carl Rogers gondolatvilága távol áll a mai politikai elitek gondolkodásától, melynek egyik sarkalatos kérdése valahogy így hangzik: megengedhetem-e magamnak azt, hogy a másik ember másként gondolkodjon, mint én? Eddig ugyan nehéz eljutni, ám úgy tűnik: nem engedhetik meg, mert azt vallják, mindenkinek úgy kell gondolkodnia, ahogyan ők gondolkodnak. Nem másként gondolkodó ellenfeleket látnak egymásban, hanem ellenségeket, és ellenségképeket kreálnak. Ha nem úgy gondolkodsz, mint én, akkor ellenség vagy: náci, fasiszta, homofób, fajgyűlölő stb., akit el kell pusztítani. Nagyon veszélyes talajra lépett akár Európa, akár Amerika: ha ezek a trendek így folytatódnak a polgárháborúk elkerülhetetlenek lesznek.
De nézzünk pár mai értékzavaros területet közelebbről!
A tisztességes munka, mint érték csökkenése. Ma különböző rétegek a tisztességes, becsületes munka helyett adót csalnak, áramot lopnak, korrupcióból jutnak olyan pénzekhez, melyeket a tudásukból, végzettségükből kifolyólag soha nem értek volna el, és több esetben megússzák a büntetést. Divattá vált a hatásvadászat, melyben a médiának óriási szerepe van. A különböző tévéműsorokban, internetes felületeken, valóság show-ban berobbannak az olyan „celebek”, „influencerek”, kiknek sok esetben jó, ha van nyolcosztályos elemi végzettségük. Milyen értéket közvetítenek ők a fiatalabb generációnak? Azt, hogy nem kell tanulnod, ügyeskedj, és olyan lehetsz, mint én! Sok pénzed lesz, élvezheted az életet és nem kell dolgoznod. A tanulás, az olvasás nagyot veszített a korábbi nimbuszából. A vizualitás előretörésével a gyerekek mindent képernyőn akarnak látni, akár tévében, akár a számítógép, laptop, okostelefon képernyőjén – azokra a konzervekre kíváncsiak, melyet mások készítenek számukra. Az olvasás hanyatlásával csökkent a gyerekek képzelőereje és a trendek sem biztatóak. Távolodunk a Gutenberg-galaxistól, egy virtuális galaxis felé tartunk, melynek sok esetben az árnyoldalai vetülnek ránk. Sajnos a mai pedagógia nincs felkészülve ezekre a kihívásokra, hiszen ma is a lexikális tudásra kíváncsi, a gyermek személyiségének fejlesztése háttérbe szorul. De mit várhatunk a pedagógiától, akkor, amikor a mai 45 perces órákat még Comenius határozta meg az ezerhatszázas évek közepén?
A pénz, mint érték. Nagyon veszélyes terület, rengeteg zavart okoz az emberek gondolkodásában, viselkedésében akkor is, ha sok van belőle, és akkor is, ha nincs. Mióta a föníciaiak felfedezték a pénzt (i.e. 1400 körül), ez a zavar folyamatosan jelen van az emberek motivációs rendszerében, a különböző kultúrákban, de kultúrák között is polgárháborúkat, háborúkat kirobbantva. A háborúk hátterében, sok esetben a pénz értékének az olajban, aranyban, földgázban, gyémántban való meghatározása áll, de vallásháborúk és a hatalom megszerzése is állhatnak. A sok pénz, különösen azoknál, akik szegénységben nőttek fel, komoly személyiségtorzulásokat okozhat. A pénzt hatalomként kezelik, mellyel mások az akaratuk alá kényszeríthetők, megvásárolhatók, megalázhatók. Idővel a személyiség annyira torzul, hogy munkamódszerré válnak a kényszerítő eszközök, a visszajelzések, visszacsatolások a viselkedésre hatástalanok, még a szűkebb, családi környezetére sem hallgat. A pszichopátiás viselkedés válik túlsúllyá, ahol a kognitív intelligencia (IQ) magas, ugyanakkor az érzelmi intelligencia (EQ) nagyon alacsony, vagy nulla. Eljut arra a pontra, amikor már nem szeret, nem szenved és nem tanul a hibáiból. Nagyon veszélyes, ha ez a személyiség vezető politikus, esetleg vezető politikusokat tart a kezében a pénzének köszönhetően. Úgy gondolja, van az a pénz, amiért bárkit hazaárulóvá, nemzetárulóvá tehet, hogy így még nagyobb hatalomhoz, vagy több pénzhez jusson.
A pénz zavarosságához a 21. században nagymértékben hozzájárulnak az „új pénzek” területei, az ún. kriptovaluták világa, főleg a felénk elterjedt bitcoin. Olyan digitális pénz, melyet bármilyen, nem ellenőrzött vásárlásra fel lehet használni, ezért nagyon veszélyes a pszichopaták kezében. Vehetnek rajta fegyvert, drogot, illegálisan működő hálózatot (pl. kiépített prostitúciós hálózatot), kiválóan alkalmas korrupcióra, politikusok megvételére, hiszen az így keletkezett pénznek nincs nyoma, az adóhatóság, csak áll és néz. Főleg nagyteljesítményű számítógépekkel lehet ma bitcoint bányászni. Igaz, ezek a gépek nagyon sok áramot fogyasztanak, de nyilván bőségesen megtérül, főleg, ha nem a saját áramukat fogyasztják, hanem valamelyik politikai párt irodájában működtetik.
Hit és vallás kérdése. A második világháború után térségünket a kommunista diktatúra uralta. Mindent megtettek azért, hogy a korábban jól működő történelmi vallásokat ellehetetlenítsék. Tiltották a templomba járást, megbélyegezték azokat, akik ragaszkodtak vallásukhoz, igyekeztek tönkretenni a keresztény kultúrát. Mindent megtettek azért, hogy a kereszténységben való hitet megingassák, ugyanakkor semmilyen kapaszkodót nem adtak helyette. Szerencsére most, harminc év után, térségünkben a történelmi egyházak kezdik visszaszerezni elvesztett értékeiket. Igaz, a kommunista rendszerben szocializálódott baloldaliak és azok gyermekei, akik többnyire ateisták, mindent megtesznek azért, hogy minél nagyobb legyen a zavar a hit és a vallás területén az emberek gondolkodásában.
Nyugat-Európában más a helyzet, ott az iszlám gyökeret vert, és napi szinten találkozunk a szélsőséges iszlamisták által elkövetett terrorcselekményekkel. Az iszlám Európába történő beáramoltatása mögött olyan politikusok húzódnak meg, kiknek a személyiségére fentebb utaltam, akár a hatalom, akár a pénz kapcsán. Nagyon helyesen cselekszik a V4-ek, amikor nem engedi az illegális migrációt, inkább a szegregációt választva, igyekszik megvédeni a saját értékeit. Idegen kultúrák nélkül is van mit tenni a saját értékeink megvédésére, újragondolására, hiszen a belső ellenfeleket is meg kellene győzni, akik a történelem sodrában itt maradtak.
Nem megkerülhető az az értékzavar sem, melyet a „Meseország mindenkié” könyv váltott ki. 43 éve gyakorló pszichológusként, főiskolai tanárként, korábbi nagy mentoraimra is hivatkozva állítom, hogy vannak kritikus személyiségfejlődési szakaszok, melyekben nem mindegy, mi történik a gyermek élményvilágában. Egy 3-6 éves korú gyermek, a mesék által okozott élmények hatására is, komoly belső válságba kerülhet a nemi orientációját illetően. Ez a belső válság serdülőkorra válik kifejezetté a szerepkonfúziók kapcsán. Növekszik a serdülő ifjú szorongása, önbizalma, önértékelése csökken, negatív én-kép alakulhat ki, jobbik esetben a pszichológus, vagy a pszichiáter rendelőjében köt ki. Ezt a könyvet sem szülőnek, sem pedagógusnak nem ajánlom. Úgy tűnik, ötszáz év elteltével még mindig vannak hézagok a Gutenberg-galaxison.
Radnóti Miklós Töredék című versének utolsó versszakával zárom soraim:
Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal újra – mert méltó átkot itt úgy sem mondhatna más, - a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
forrás: Bordás Sándor megjelent az ELŐRETOLT HELYŐRSÉG decemberi számában kezdőkép: FB