Erre szoktam sétálni a majdnem 4 éves kislányommal. Most nem teszem. De nem maradhatunk otthon hetekig, amíg lefut a Halloween. Nagyon buli-gyilkos. Én is beöltöztem már halott menyasszonynak...

De!
Nem ott, ahol gyerekek vannak. Kisgyermekek, óvodások, kisiskolások, akik még nem tudják megkülönböztetni mi az igazi és mi a poén.

Nem rég hívott egy anyuka, hogy segítsek. 8 éves a kisfia, reggelente sír, alvás zavarai vannak, folyton félti mindentől az anyját, nem engedi sehova, dührohamokat és pánikrohamokat kap, stresszevő és nem tud megbirkózni a legkisebb nehézséggel sem, szorong. A gyerek minden tünete azt mutatja, hogy idegileg teljesen ki van merülve. 8 éves! Mitől? Mindez a külső és a belső stressz eredménye.

Hogy jön ide ez? Miért raktam ki ezt a képet?

kenyér és cirkus_3x2 

Ez is csak egy plusz stresszforrás. De így is túl sok van. Ennyit nem bír el egy gyerek.

Ezer inger a világból, a felnőttek siettetése, családi konfliktusok, tápanyagszegény ételek, töménytelen mennyiségű cukor, energiaitalok, cenzúrázatlan internethasználat, túl sok gépezés és tv, felnőtt tartalmak, kései lefekvés, vegyszerek.

A gyerekek védelme mindannyiunk felelőssége. Ők nem tudják eldönteni mi a jó nekik, sőt nem is dönthetnek. Nekünk nem terhelni, hanem óvni kellene a sokszor teljesen felesleges stresszforrásoktól.

Lehet kritikusan vélekedni, hogy mi a baj a Halloweennal?

Azzal nincs semmi gond, csak azzal, ha úgy cselekszünk, hogy nem gondolunk bele a következményekbe.

Aki ilyet tesz ki, ráadásul közterületre, az hasonló ahhoz, mint amikor ugyan te nem cigizel, mégis az arcodba fújja az, aki épp melletted áll, vagy a gyereked arcába.

Dehát a gyereknek találkozni kell a halállal, nem? Urambocsá, hagy döntse már el minden szülő, hogy avatja be a gyerekét az elmúlásba.

Ha egy gyerek szorong, akkor nem alszik jól, így fáradt, a szülőt is terheli mindez. Bepisilhet, és a többiek megszégyeníthetik, maradandó lelki sérüléseket okozva. Félni kezdenek, és elvész az önbizalmuk. A bizalmuk bennünk , akiknek védeni kellene őket.

Vannak dolgok, amikhez a gyerek egyszerűen még nem érett.

Bezacskózott halott emberek, ijesztő szellemek, kaszások, óriás pókok, boszorkányok, világító hegyes foggal vicsorító töklámpások… ez vajon hogy csapódik le egy 5 évesben?

A lányomnak amikor 3 éves volt, azt mondta az egyik ismerősünk, hogy ha nem veszed fel a cipődet, akkor elviszi az ördög. Napokig félt, mi nem tudtuk mitől, mire elmondta. Kérdeztük, hogy tudod-e mi az az ördög? Azt mondta, egy csúnya valami ami az erdőben lakik. Ő így képzelte el, mert azelőtt sose találkozott ezzel a kifejezéssel, de érezte, hogy valami rossz dolog lehet.

A fotót nem én készítettem. Egy csevegő csoportban volt, ahol élünk. Nem sétálunk arra egy ideig. Tudjátok mi az érdekes? A kommentelők legnagyobb része szerint ez poén és lehurrogják azt, aki hasonlót ír mint én.

Lehet savanyú, régimódi vagyok, vagy épp nincs elég humorom, de mind anyukaként, mind pszichológusként kikérem magamnak, hogy ilyet a gyerekem, a gyerekek hétköznapjaiba és álmaiba, rémálmaiba csempésszenek.

Miért nem azt látja a gyerek inkább, hogy az emberek szeretik és segítik egymást, nincs szemét az utcán, miért nincs a nagy nyári hőségben minden ház előtt madáritató?

Erről a tudatszintről érdemes lenne egy kicsit magasabbra menni, és eltávolodni attól, ami most kell az embereknek: Kenyér és cirkusz…

Andrási Betty pszichológus (FB-oldala)