Emlékezetes marad számomra az az idő, amikor parlamenti képviselőként (MKDM-Együttélés klub) azért harcoltunk, hogy a Szlovák Rádió magyar adása ne csak pár óra legyen naponta, hanem lehetőleg legalább félnapos lehessen. 1998-2006 között ez rendeződött, mert volt a felföldi magyaroknak parlamenti képviselete…
Hallgatom az állami rádió egy szem magyar adását. Egyszer az egyik riporter hív adásba általában az anyaországból interjúalanyt, akit bőségesen kifaggat. Más alkalommal egy másik riporter csinálja ugyanezt. Általában baloldali, neoliberális megmondókat szólítanak meg, akik közismerten Orbán- és Fidesz-ellenesek. Ez nem is lenne baj. A felelősség az igazgatót és a szerkesztőséget terheli.
A baj ott van, hogy az adás nem helyez sokkal nagyobb hangsúlyt a hazai kiegyensúlyozottl riportokra, mert mindenkinek joga van a Nap alatt lenni. Túlsúlyos a neoliberális-újmarxista felfogás, amely nem tükrözi a felföldi magyarok többségének álláspontját. Hiszen a mieink általában konzervatívabbak a szó modern értelmében – tehát nem az „elmaradottságról“ kell itt elmélkedni.
Többségünk tudja, hogy a modern konzervativizmus alapja az a felfogás, hogy nem kell valamit okvetlenül újítgatni, ha az eddig is kitűnően működött. Ez nem zárja ki, sőt, megköveteli azt, hogy ha újítani kell, akkor kell – punktum!
A modern konzervativizmushoz hozzá tartozik annak az elismerése és napi alkalmazása is, ami a mai Európát nagyjábók két évezred alatt létrehozta – ez pedig a kereszténység és filozófiája. Itt semmiképpen sem a vallásosságra akarok utalni, mert mint tudjuk – ma a balliberális neomarxista is keresztény – ha akarja, ha nem - mert ebben a közegben szocializálódott és a keresztény filozófia határozza meg mind a mai napig az életét.
Ezt valahogyan a magyarul beszélő rádiónk (mert nem biztos, hogy magyar...) nagyon sokszor elfelejti és mintha a hazai neoliberalizmus magyar szócsövévé nevezte volna ki magát.
Kötelezően szidni kell Orbán Viktort és kormányát, meg intézkedéseit. Ahelyett, hogy törődnének pl. a Kis-Dunában legújabban lejátszódott halpusztulással (nem első eset), vagy a Szoroskői alagút megépítésének immár ki tudja hányadszori elhalasztásával vagy a déli területek mezőgazdaságának – beleértve a feldolgozóipart is – előlendítésével. Nem! Orbánt kell szidni!
Hogy ne a levegőbe irogassak, itt van egy Borászka Paróka hölgy, aki hetek óta maszírozza agyunkba a tudnivalókat – természetesen a libsevik féltérről. Elég visszahallgatni az archívumból!
Hová jutottunk? Oda, hogy a Pátria lassan (nem csak számomra) többnyire hallgathatatlanná vált – legnagyobb sajnálatomra!
Agárdy Gábor
U.I.: lásd még: https://www.szenc.sk/hu/Cikkek/Erdekes-es-hasznos/nagy-ervin-konzervativnak-lenni-nem-kell-felnetek-.alej?ind=