Az antik filozófiához kellene visszatérni, mert jobbak a kérdésekre a válaszai – ezt Lánczi András filozófus mondta a minap az Európa Szalon rendezvényén. Milyen bölcs gondolat, csak tegyük hozzá, hogy a mai európai gondolkodásban semmilyen filozófia nem létezik, még marx–engelsi sem, inkább egy meghatározhatatlan eredetű, vegyes liberalizmus uralkodik, amely morális válságba sodorta Európát, mi több, zavart eszmeisége rombolja a társadalom egyre fogyatkozó etikáját, saját értékrendjét, s elpusztítja önvédelmi racionalitását. Az individuum került veszélybe. Az emberek többsége nem tudja értékét, fontosságát képviselni a társadalom különböző szintjein, ködös a jövőképe, életvitele, az önbecsülése csúszik lefelé, a bér- vagy rabszolgamunka irányába.

Ma ez Európa. Az Európai Unió, amely megtagadja, hogy az alkotmányába bevegye a kereszténység fogalmát, amelynek a létét köszönheti. Európa meghatározó intézményeit, mint például az Európai Parlamentet jobban érdekli a melegek házasságának szabadsága, az extrém szexuális jogok, a könnyűdrog-fogyasztás vagy az abortusz szabadsága, mint a kisebbségi és emberi jogok védelme, az élet védelme, az erkölcs, s egyáltalán a pénzügyi válságában vergődő országok gazdasági felemelése, s nem a további megszorítások. Ez tévút. Európa a görög, a római, a középkori, a reneszánsz, a felvilágosodás és az újkor filozófiai eszméinek hatása miatt lett azzá, ami. Keresztény világhatalom. Ezeket az eszméket, gondolatokat európai filozófusok alkották. Vagyis a modern kori civilizáció, a gazdaság Európát a 17. századtól az első világháború végéig a világ vezető hatalmává tette kulturálisan is. Az emberiséget felemelő filozófiai gondolkodás gyengülésével, végül eltűnésével, és azzal, hogy előtérbe kerültek az agresszív, a világot felforgató, kommunisztikus, internacionalista, kozmopolita, szélsőliberális eszmék, Európa előkészítette saját gyengülését, világhatalmi szerepének háttérbe szorulását. Egy-két állam gazdagsága, a többinek pedig a nyomora nem hozhat üdvözülést, nem hozhatja meg Európa megerősödését. Csak válságot válság után. Európa radikalizálódik, a modern demokrácia csődbe került. Tény, hogy egyre több szélsőséges bal- és jobboldali párt kerül be az európai országok parlamentjeibe, s ez növeli a feszültséget. A görögországi választások eredménye majdnem felborította az unió vélt rendjét. Egyre több ország ismeri el a gazdaságban a növekedéspárti Magyarország erőfeszítéseit, és azt, hogy a kormány az arányos teherviseléssel sokkal erőteljesebben bevonná a bankokat és a multikat a válság leküzdésébe. Új oktatási programjával, a nemzeti hagyományok erősítésével, az irodalom és a történelem magasabb szintre emelésével, a reáltudományok és a sport előtérbe állításával egy modern, oktatási-kulturális, egészséges nevelést akar, a világ bonyolult kérdéseire is választ adó ifjúság felkészítését célozza meg. Egy-egy ország gazdasági kifosztása, kivéreztetése Európa bukását hozhatja – ne történjék meg –, s újabb véres háborút is kirobbanthat: a végső leszámolás háborúját, amelyben szemléletek, ideológiák, osztályok, szegények és gazdagok, gazdagok és még gazdagabbak, bevándorlók és őslakók csaphatnak össze. Hogy ez ne történjék meg, ehhez a fejekben is váltás kell, a változás igenlése egész Európában.

Cicero idézi a Legfőbb jóról és rosszról könyvében Arisztotelészt, aki azt mondja, hogy az ember két dologra született: a megismerésre és a cselekvésre. Ezt kell neki meghagyni, de úgy, hogy szabadon tehesse. A másik, amit érdemes megfogadni a mai Európa emberének Seneca szerint, amit ő az Erkölcsi levelek könyvében Epikurosztól idéz: "Ha természet szerint élsz, sohasem leszel szegény: ha a képzelgések szerint, sohasem leszel gazdag." Seneca –Néró császár nevelője – ezt a gondolatot így folytatja: "A természet csekélységet kíván, a képzelgések mérhetetlenül sokat… Nagyapád előtt kié volt ez a föld? Meg tudod magyarázni – nem is azt, hogy melyik emberhez –, melyik néphez tartozott? Nem mint gazda léptél rá, hanem mint bérlő. Kinek a bérlője vagy? Ha dolgod jól megy, az örökösödé. A jogtudósok tagadják, hogy a közös tulajdont haszonélvezettel el lehet nyerni: az, amit birtokolsz, amit a tiednek mondasz, közös, mégpedig az emberiségé." Majd Seneca ezt írja a filozófia hasznosságáról: "a lelket gyúrja, faragja, az életet szedi rendbe, a tetteket kormányozza, megmutatja, mi a teendő, s mi az elhagyandó, leül a kormányrúdhoz, és a válságok közt hánykolódók útját irányítja. Nélküle senki sem élhet zavartalanul, senki sem élhet biztonságban: számtalan dolog esik meg minden egyes órában, amely tanácsot igényel, s ezt a filozófiától kérjük."

Ezt szinte nekünk, magyaroknak, európaiaknak írta. Igen, az európaiaknak újra meg kell alkotniuk a több ezer éves bölcsek filozófiája nyomán a saját, az életüket jelentő filozófiájukat, életbölcseletüket, a morálon alapuló értékrendjüket. Különben elvesztek. Ne engedjük Európát elrabolni.