Ugye, ismerős a cím? Hát persze, Huxley. Gyerekkoromban bestseller volt Magyarországon is. Apámék olvasták és gyakorta emlegették, de nem vették komolyan…


Volt rá némi valószínűség, nade mikor-mikor? Nem a mi életünk alatt. Viszont lett egy második világháború, amiben minden megtörtént, amit ember el tud képzelni, de rengetegen túléltük. Probléma egy se. Aztán megjelent Orwell 1984 című műve, ami előrevetítette a kommunizmus elmodernizálódását, csakhogy a kommunizmus elbukott, pedig akár maradhatott is volna. Ezzel szemben a kommunista társadalomtipró gyakorlatát mások is átvehetik, és át is vették. Megszületett egy olyan világ, amit a legfantáziadúsabb szerző se láthatott előre teljes spalettájával együtt. Nézzük csak!

Demokrácia kulcsszóvá vált a letiprásra. A béke nem más, mint vég nélküli hadviselés. A globális a gyengébb kihasználásának és elnyomásának a kulcsszava, mondhatnánk, hogy imperialisztikus. A reform azt jelenti, hogy nyerészkedés. A megtakarítás a szegények kivéreztetését a gazdagok hizlalását jelenti. Szóval minden mindenütt egyre rosszabb lesz. Miért? Egyesek szerint túlszaporodtunk. Mások arra mutatnak rá, hogy a közel ingyenes, olcsó természeti kincsek drágábbak lettek és elfogyófélben vannak. Én úgy látom, hogy a valós ok szerint az emberi társadalom elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, amikor ez természetes következmény. Nézzük csak!

Még a közelmúltban is, ha a politikusok a népnek nem tetsző irányba vitték a dolgokat, a nép a következő választásoknál leváltotta. Leváltás ma is lehetséges, de céltalan, a következő garnitúra éppen úgy az oligarchák zsebében lesz, amint a megelőző.

Még a közelmúltban is, ha az alkalmazottak úgy gondolták, hogy a technológiai fejlődésből fakadó egyre nagyobb profitból nem részesülnek arányosan, sztrájkot hirdettek. Sztrájkhoz nyúlni ma se lehetetlen, de a kereslet csökkenésével, a megszorítások növekedésével a vállalkozások nem esnek kétségbe, különben is elbocsátásokat terveztek. Ha az alkalmazottak maguktól nem dolgoznak, annál jobb. A sztrájknak megszűnt az ereje.

Megállapíthatjuk, hogy a Tőkét a globális elit szentté avatta. A rabló kapitalizmust megelőző időkben a kizsákmányoló ügyelt arra, hogy a kizsákmányolt fenn tudjon tartani egy primitív, de még elfogadható életet, sőt fel tudjon nevelni néhány utódot, hogy a kizsákmányolás fenntartható legyen. Ma ez már nem szempont, mert ember anyagból túltermelés, vagyis túlkínálat van. Évente életerős férfiakból ezrek vesznek a tengerbe, mert megkísérelnek eljutni Európába, vagy Ausztráliába. Néhány éve még „humanitárius” megfontolásokból a süllyedő hajókat megmentették. Néhány napja az illegális bevándorlás elhárításáért felelős ausztrál tiszt TV–ben jelentette ki, hogy semmi esélye sincs annak, hogy bárki illegálisan be tudjon jutni az országba. Közel 100 százalék az esélye annak, hogy a kísérletbe belehal, ha mégsem, akkor deportálják.

De a nyugati állampolgár tömegekre sincs szükség. Termelni nem kell, fogyasztani már nem tud, mert nincs elég jövedelme, és évekre el van adósodva. Már azt is levásárolta, amit majd

Nap mint nap olvashatunk jelentéseket, hogy az ország egyre inkább csúszik az általános nyomor felé. A miniszterelnök be is jelentette, hogy pár éven belül senki se fog kapni semmiféle szociális ellátást, segélyt. De ez nem kizárólagos magyar jelenség. A teljes nyugati világban, beleértve még Németországot is, csökkennek a bérek reálértékei, miközben a gazdagok rekordmértékű profitokra tesznek szert. A képlet roppant egyszerű, a tőke koncentráció olyan méreteket ért el, ahol már mindent ellenőrzés alatt tart a törvényalkotókon keresztül. Orbán nem találta ki az oligarchák igényeinek megfelelő törvények gyártását, illetve módosítását, csak átvette például Amerikától.

Feltehetjük a kérdést, mi végből? Milliárdok után miért kell további milliárdokat összeharácsolni? Semmi másért csak azért, mert van rá lehetőség. Minden ember annyit ér, amennyije van (© Lázár János). Ez az értelmetlen törekvés benne van az emberi természeteben, csak korábban nem volt rá lehetősége, most már van. Ezért írtam fentebb, hogy ez a „szép új világ” benne lapult a társadalmi fejlődés agendájában, most értünk el idáig. Következő menüpont? Game over?

(forrás: http://www.antalffy-tibor.hu/)