Senki sem tudja, mikor ér véget a most zajló migrációs folyamat. Földi László titkosszolgálati szakértő szerint a bevándorlás kérdése már nemcsak az EU, hanem egész Európa ügye. A migráció egy hatalmi vagy még inkább világhatalmi harc része, amelyben a földrész sorsa a tét. Ehhez képest eléggé jámbor módon kezeli a problémát a legtöbb európai döntéshozó…

Kérdez: Sinkovics Ferenc

- Az osztrák és a német rendőrök is panaszkodnak, hogy semmi mással nincs idejük most foglalkozni, csak a migránsokkal. Ön pedig egy korábbi, lapunknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a hazai titkosszolgálatok is hasonló cipőben járnak. És azt is, hogy ez már több mint népvándorlás, ez már háború…

 - Igen, egyfelől humanitárius katasztrófa, másfelől politikai rémálom, de a titkosszolgálatok felől nézve már maga a háború is. Harc, amelyet nem fegyverrel vívnak, de ettől még kíméletlen és pusztító. Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd. Szomorú, hogy ennek ellenére az unió nem alakított ki egységes koncepciót a kérdés kezelésére. Ahány ország, annyi megoldás. Ráadásul az unió nem egyenlő Európával, márpedig a bevándorlási offenzíva egész Európát érinti. A védrendszereket tehát nem az unió, hanem a földrész határain kellene kiépíteni, s ebben szerepet kell kapnia Moszkvának és Berlinnek éppúgy, mint mondjuk Stockholmnak és Szarajevónak.

 - Nagy kérdés, hogy ki indította ezt a háborút valójában Európa ellen.

 - Vegyük előbb azt a kérdést, hogy miért is indult ez a háború. S miért pont most? Úgy látom, hogy a globalizált gazdasági hatalom erőszakosan beavatkozott több állam, sőt, egy egész térség életébe. Mindez az arab tavasszal kezdődött, amely így vagy úgy, de mégiscsak működő struktúrákat, államszervezeteket vert szét, és szó szerint anarchiát teremtett. A padlóra került országokban széles tömegek veszítették el a jövőbe vetett hitüket, sok helyütt törzsi villongások lángoltak fel újra. Ezeket a konfliktusokat addig az erősen központosított államszervezetek, hagy ne mondjam: diktatúrák féken tartották. Látható, hogy a térségben az amerikai típusú demokráciának nincs létalapja, létjogosultsága, az ott élő népek nem ismerik, de nem is értik ezt a társadalmi formát, és nem is tudnak mit kezdeni vele.

 - Kell, hogy legyen ennek a folyamatnak magasabb szintje, de vajon hol lehet ez?

 - Ahogy többször elmondtam már, nagyhatalmi küzdelem folyik világszerte. Az ukrán konfliktus sem véletlen, a cél leválasztani Oroszországot Európáról. Az orosz energia és nyersanyag, valamint az európai technológia és céltudatosság újra történelmi csúcsokra emelhetné a földrészt és gazdag kultúráját. Ami persze átrendezné a jelenlegi világhatalmi viszonyokat is.

 - Ha így van, akkor jó úton halad a globális hatalom, mert a menekültáradattal küzdő országokban kulturális karambolok sorozata alakulhat ki. Kezelhetők ezek valahogy egyáltalán?

 - Csak lokalizálni lehet valamilyen szinten ezeket a gondokat, de megoldani nem. Amiről most még viszonylag kevés szó esik, hogy a kialakuló instabilitás és bizonytalanság nyomán felerősödnek, sőt, elemi erővel törnek a felszínre az európai népek, nemzetek között eddig is meglévő feszültségek. Baszkföldtől Erdélyig. Vagy Boszniáig. És nem lesz pardon. Ausztria és Németország közölte, hogy visszaküldi Magyarországra a nálunk belépő migránsokat. Ez hatalmas, számunkra szinte kezelhetetlen tömeg. És nem érdekli majd Berlint meg Bécset, hogy mi kicsi és szegény ország vagyunk. A lényeg, hogy ők mentesüljenek. Ilyen konfliktusokra is számítani kell.

 - Mit tehetnének a menekültáradat megállítására a magyarok? A balliberális oldal azt mondja, semmit, fogy a magyarság, pótoljuk hát a migránsokkal, különben már nyugdíjunk sem lesz…

 - A népességfogyással kapcsolatos szólamok veszélyesek és felelőtlenek. Egy időben így gondolkodott a Nyugat is, de kiderült a németországi törökök, a franciaországi arabok, a svédországi feketék kapcsán, hogy áthidalhatatlanul nagyok a kulturális szakadékok. Ez nem bőrszín kérdése, Boszniában sem érti meg egymást a bosnyák, a szerb és a horvát népesség.

 - Vannak Magyarországon is, akik önkéntes alapon segítik a migránsokat. Vajon ebben a közegben külföldi szolgálatok is képviseltetik magukat, vagy egytől egyig minden segítő csupán széplelkű filantróp?

 - A hazai egyházi és civil segélyszervezetek munkája tiszteletet érdemel. A segítségnyújtási szándék azonban csak akkor őszinte, ha valakiért, és nem valami ellen irányul. Bizonyos irányokból ugyanis inkább hangoskodást, kormányellenes vádaskodást érzékelni. A háttérben vadul dolgozik az a szervezőréteg, amelyet nem a menekültek érdekelnek, hanem a kormány lejáratása, megbuktatása, a közvélemény manipulálása. A migránsok utóbbi esetben csak ürüggyé, eszközzé válnak, ez pedig nem segít a helyzetükön.

 - Épül a magyar kerítés. Működni fog? A bolgárok azt mondják, az övéké működik.

 - A világon sehol sem lehet a zöldhatáron átsétálni. Próbáltam volna én csak úgy átmenni a jordán–szír határon annak idején, ma már nem beszélgetnénk itt, az biztos. A migránsok jelentős része ebből a világból érkezik, tehát pontosan tudja, hogyan lehet és kell törvényesen átkelni a határokon. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy Európában az illegális határátlépésért nem büntetik őket, még akkor sem, ha ez itt is bűncselekmény, mert menekültként tekintenek rájuk, akiket elszállásolnak és segélyeznek is. A kerítéssel fizikailag és jelképesen is le kell zárni mindezt. A határátkelőhelyekre, azaz a törvényesség útjára kell kényszeríteni az embereket.

 - No de ha törvényesen érkeznek, akkor is különleges terhet jelentenek már most is az európai államok szociális rendszereinek. Ebből az adott országokon belül is komoly feszültségek keletkezhetnek. Az egyetlen lehetőség a migránsok mielőbbi munkába állítása maradna mint az integráció legkézenfekvőbb eszköze.

 - Az biztos, hogy az alanyi jogon járó segélyek ideje hamar le fog járni az érintett országokban. A munkába állítás sem megy olyan egyszerűen, hiszen a migránsok jelentős része nem beszéli az itteni nyelveket, legfeljebb tud pár szót angolul. Ráadásul egy olyan kultúrából, civilizációból érkezik adott esetben, amelyben hagyományosan más a munkamorál, mint mondjuk Dániában. A legegyszerűbb munkafeladatok maradnának számukra, ezeket viszont már rég automatizálta, robotizálta az európai ipari technológia. Patthelyzet.

 - Nyilvánvaló, hogy a hazai ballibeális oldal politikusai is tisztában vannak az ellentmondásokkal, sőt, azzal is, hogy egyszerű híveik, szavazóik sem támogatják a migránsok magyarországi letelepítését. Mégis szívósan mennek előre, akár sajátjaikkal szemben is. Miért?

 - Az ilyen méretű stratégiai kihívások idején mindenkinek megvan a maga felelőssége abban, mikor és hogyan foglal állást, miként cselekszik. Ez kormányzati és ellenzéki politikusokra, szakemberekre egyaránt érvényes. És nemcsak a migránsok, hanem a saját országuk állampolgárai felé is.

 - Mikor érhet véget a nagy migrációs folyamat?

 - Amit eddig láttunk, az csak a dráma előjátéka, a java még csak ezután következik. Kérdés, ha az uniós politika fel is fogja a baj jelentőségét, s titokban ki is izzad magából néhány értékes gondolatot az ügyben, lesz-e elég ereje ahhoz, hogy valóban cselekedjen. Képes-e megállítani a hajókat a Földközi tengeren ott, ahol elindulnak Európa felé? A döntéshozók jelenlegi jámborsága veszélyes dolog, mert ha így haladunk, visszafordíthatatlanul eljuthatunk abba az állapotba, ahol már csak a legkíméletlenebb eszközök kínálhatnak megoldást. Egy rosszul felfogott világszemlélet uralkodik az európai politikusok meghatározó tagjai között. Ezt én ma még jámborságnak hívom, és nem korrupciónak.

 Az elsivatagosodás tovább erősítheti idővel a migrációs folyamatot

 Eredetileg a migráció kérdésétől teljesen függetlenül vetődött fel a 2000-es évek elején a klímaváltozás, pontosabban az elsivatagosodás problémája. Az akkori vizsgálatok és a nyomukban keletkezett komor előrejelzések beigazolódni látszanak. Tudományos felmérések szerint évente százezer hektárnyi termőföld vész el az sivatagosodás miatt Afrikában. Abban az Afrikában, amelynek népessége viszont dinamikusan növekszik... A szakemberek összekapcsolták a két kérdéskört, s arra a megállapításra jutottak kalkulációik során, hogy pusztán az elsivatagosodás következtében mintegy 100-150 millió afrikai indulhat meg néhány évtizeden belül új életteret keresni magának. Ez az élettér pedig elsősorban Európa lehetne számukra, már csak viszonylagos közelsége miatt is. Az akkori prognózisok Európa természeti környezetének, éghajlatának változására is kitértek, s arra a megállapításra jutottak, hogy a földrészt ugyan nem fenyegeti a kiszáradás veszélye, de kitágul, illetve feljebb csúszik majd a mediterrán földrajzi öv sávja. Ebbe Magyarország is beleesne, azzal együtt, hogy a szakemberek szerint a Kárpát-medence éghajlati sajátosságai továbbra is igen kedvező klímát kölcsönöznének a régiónak.

 forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/31462/A_jamborsag_lehet_Europa_veszte#sthash.VKjNJAcK.dpuf