Egyesítheti-e a felvidéki magyarságot a Beneš-dekrétumok kriminalizálása? Hogyan találhat szövetségeseket a magyar párt az élesen megosztott szlovák politikában? Milyen tanulságai vannak a Lex Beneš kapcsán megfogalmazott szlovák és magyar véleményeknek? Csáky Pál korábbi miniszterelnök-helyettest kérdeztük...
“Nagyon nehezen tudnék elképzelni olyan témát, amely univerzálisan össze tudná zárni a közösséget, olyannyira szétzilált állapotban van a felvidéki magyar társadalom. Néha még a megmaradás kérdését sem érzem ilyen erősnek, hiszen vannak olyan rétegek, amelyek már az asszimiláció útjára léptek. Viszont ami történt, hogy egy nagyon durva törvényt fogadott el a parlament, amely a Beneš-dekrétumok jogfosztásainak felvetését börtönnel büntetné, sokakat elgondolkodtathat. Ez megnövelheti a közösség immunitását, erősítheti az összetartozás gondolatát a politikában is. Ugyanakkor a szlovák politika annyira megosztott, hogy nagyon nehéz lesz partnereket találni” - hangsúlyozta Csáky Pál.
A korábbi miniszterelnök-helyettes hozzátette,
ahogy nézem a kérdés lecsapódását a szociális hálón, nagyon szerencsétlennek érzem a csípőből megfogalmazott reakciókat és az egymással szembeni megnyilvánulásokat. Egyes reakciók sajnos úgy látom, megerősítik a felvidéki magyar paradoxont, az életben nem volt még ennyi okos ember, mint amennyit a kibertérben látok, a helyzet meg egyre rosszabb. Ha ezen az úton fogunk továbbmenni, akkor önmagunkat semmisítjük meg.
Ha a felvidéki magyar embereknek a más nézeten lévő magyar a legnagyobb ellensége, akkor tegyük fel a kezünket, és adjuk meg magunkat a sorsunknak. Azt kellene keresni, hogyan tudjuk a potenciálunkat növelni, mert egyelőre a parlamenti küszöb alatt van a politikai érdekképviseletünk. Ha sikerül bejutni a parlamentbe, akkor is szövetségeseket kell találni”.
Meg kell tartani a magyar közösség képviseletének önállóságát, építkezni kell
Csáky aláhúzta, “Ficóéktól szerintem komolyabb engedményekre nem számíthatunk, a parlamenti szavazás sokak szemét felnyithatta. Az elmúlt több mint száz évben soha nem kaptunk semmit ingyen, az utóbbi bő három évtized is arra tanít bennünket, akkor tudunk bármit kiharcolni magunknak, amikor erősek vagyunk és össze tudunk fogni. Az elmúlt hetven évben nyolc év volt olyan, amikor nem kellett védekeznünk, építkezhettünk, ez pedig a két Dzurinda-kormány nyolcéves időszaka volt”.
Az MKP korábbi elnöke szerint a szlovák ellenzék részéről a parlamenti döntés után logikus lépés volt, hogy megszólították a magyarokat.
Úgy gondolom, ezt nem lehetett visszautasítani, ami nem azt jelenti, hogy ezzel a magyar párt bárki karjaiba ugrott volna. Meg kell tartani a magyar közösség képviseletének önállóságát, építkezni kell. A politika az érdekek érvényesítése, ehhez viszont szövetségesekre van szükség”.
A keddi tüntetést követően, ahol Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is felszólalt, ellenséges hangok a szlovák közegben is megfogalmazódtak. Csáky hangsúlyozta, “Rastislav Káčer bolond, nem kell őt teljesen komolyan venni, tőle nagyon ritkán olvastam korrekt véleményeket. Engem inkább Branislav Gröhling gondolkodtatott el, amit az SaS elnöke tett: azért nem megy egy színpadra valakivel, mert magyar, vagy éppen számára nem elfogadható szimpátiai vannak, nem egy demokrata hozzáállása, hanem egy fasisztoid megnyilvánulás”.
Szövetségesek nélkül soha az életben nem fogunk tudni megoldani semmit
szeretném hangsúlyozni a felvidéki magyar hozzászólóknak is, vegyük már észre, legfeljebb nyolc-kilenc százaléknyi szavazóréteget alkotunk, vagyis szövetségesek nélkül soha az életben nem fogunk tudni megoldani semmit.
Ha pedig szövetségeseket keresünk, az nem azt jelenti - még egy koalícióban sem, hogy mindenben teljesen azonosulunk a partnerek nézeteivel. Ha úgy tetszik, ez egy politikai üzlet annak érdekében, hogy valamit közösen megvalósíthassunk, és ezen a palettán ott kell legyenek a számunkra fontos kérdések is”.
Csáky emlékeztetett, “amikor 2007-ben pártelnök lettem, számomra a legkellemetlenebb tapasztalat az volt, hogy míg az azt megelőző években a szlovák közvélemény nagyon pozitívan ítélte meg a magyar politikai képviseletet és a magyarságot, az első Fico-kabinet megalakulása után ez gyorsan a visszájára fordult, és magyarellenes hangulat alakult ki. A példa is mutatja, a magyarellenesség mélyen benne van a szlovák társadalomban, de ebből ki lehet jönni, de csak úgy, ha mi is kompromisszumokat kötünk”.
Európai szégyen, hogy a véleményéért bárkit bírósággal, börtönnel fenyegethetnek
Csáky hozzátette, “komoly esélyt látok arra, hogy a múlt csütörtökön elfogadott módosítás ne lépjen hatályba.
Egy elnöki vétó esetén a beterjesztők elvethetik az eredeti javaslatot, és az új javaslatból kikerülhet a Beneš-dekrétumok kriminalizálása. Úgy látom, az Alkotmánybíróság is kezd magához térni, ha netán oda jut a dolog, merem remélni, megsemmisítik a jogszabályt”.
A korábbi miniszterelnök-helyettes leszögezte, “európai szégyen, hogy a véleményéért bárkit bírósággal, börtönnel fenyegethetnek. Csehországban is időről-időre fellángolnak a viták az elnöki rendeletekről, a cseh társadalom is vívódik vele, de más színvonalon, kulturáltabban, mint ahogy Szlovákiában történik.
Sokan úgy vélik, amikor a Beneš-dekrétumok kerülnek szóba, a múltról beszélünk, de nem így van, és nemcsak a jelenlegi földelkobzások kapcsán. Amíg egy társadalom egy neuralgikus témát nem tud kibeszélni és megnyugtató módon lezárni, az mindig vissza fog térni.
Ha másra nem is jó, ami történt, arra biztosan, hogy a szlovák politikusok megmutatták a valódi arcukat, és legyen ez egy figyelmeztető jel mindenkinek”.
Csáky Pál forrás: https://ma7.sk/aktualis/csaky-pal-a-szlovak-politika-megmutatta-a-valodi-arcat-legyen-ez-egy-figyelmezteto-jel