Hideg, keleti szél veri a jéggé fagyott esőt Kamcsatka partjainál az erődítmény vastag rácsokkal védett ablakaiba. Belátni nem lehet, mert belülről le vannak függönyözve. A nem éppen kényelmesen berendezett betonbunkerben néhány ember ül a félhomályban, mert csak egy kis lámpácska világít...
Előttük az asztalon három nagy monitor, amelyeken egy ideje már videokonferencia zajlik – oroszul.
- Vologya, egy éve, 2028-ban arra kértelek, hogy készítsd elő a „Washingtoni bulit“. Ezalatt kaptam tőled ugyan híreket, de néhány dolgot még pontosítani kéne, mert az elmúlt két hét műholdas kapcsolatainkat nagyon zavarták, kettőt le is szedtek közülük, de mi sem maradtunk adósak.. Mit jelentettek tegnap a barátaink?
- Gospodin Alexej! Joe azt a hírt küldte műholdas telefonon, hogy minden kész, a pénzek eljutottak a mi embereinkhez, csak az egyik bank jelezte, hogy még nagyjából másfél milliárd dollárt kell még megtisztítani. A többi öt már jó helyen van, a titkos szerződéseket az emberek aláírták, várják a startot.
- Vologya, ügyes vagy! A déli határnál beszéltetek a spanyol rendőrfőnökkel?
- Igen, Alex, minden elő van készítve, még a macsetákat is kikészítették a jó színház érdekében. A határon túlról pedig kapunk lovakat is, arra az esetre, ha gond lenne az üzemanyag-ellátással.
A főnök végignézte a három monitoron a kilenc arcot és megkérdezte:
- Tehát vszjo gatov?
Külön-külön, katonás sorrendben jöt a kilenc „da“ válasz...
. . . . . . . . . . . . . . .
Szeretettel köszöntöm a Side Streets Radio hallgatóit, ma 2032. április 20-a van, az USA harmadik időzónájában éppen 16 óra van. Kérem hallgassák meg híreinket.
Most kaptuk a friss hírt, hogy New Yorkban, a már hetek óta tartó apró csetepaték a fehérek és színesbőrűek között ádáz lövöldözésbe csaptak át, a helyiek szerint már van vagy harminc halott. A Twitteren meg látjuk, hogy az egyik pici fatemplom körül néhányszázan egy szónokra figyelnek, aki egy nagy fakereszttel a kezében valamit nagy vehemenciával magyaráz. Egyszerre csak megrándul, egy pillanatra megáll, aztán összeesik. Jézusom...! Vérzik, lelőtték! A tömegben kitör a káosz, az emberek egymást gyúrják agyon, mások valami gyúlékony folyadékkal öntik le a fatemplom oldalát, ami azonnal meg is gyullad, hatalmas lángok csapnak fel a szónoki emelvény mellett is, közben lövések pattogó zaját hallani...
Los Angelesből kaptuk most a hírt, hogy egy nagy, LMBTQ-jelszavakat ordítozó tömegre rátörtek a helyi spanyol ajkú keresztények. A két tábort a helyi városrész rendőrsége próbálja szétválasztani, de nem nagy sikerrel, mert mindkét tábor a rendőröknek esett és agyba-főbe verik egymást.
Közben a kaliforniai kormányzó nyugalomra szólította fel a helyieket és megígérte, hogy azonnal személycseréket kezdeményez a rendőrség kaliforniai alakulatainál.
. . . . . . . . . . . . . . . . .
Kedves hallgatóink!
Már tizedik napja ropognak a fegyverek szerte az országban Bostontól San Joséig, Rochestertől Houstonig. Több városrész teljesen leégett, a tűzoltók nem mernek kimerészkedni az oltáshoz. Rengeteg a halott, még több a sebesült. A nagyvárosokban a legrosszabb a helyzet, felfegyverzett bandák csaptak össze, már mindenki egymás ellen harcol. Van mivel, hiszen a lakosség körében mintegy 300 millió lőfegyver és több mint három milliárd lőszer található. A spanyol ajkúak a feketék ellen, az atlantai meleglobbi a katolikusok ellen és fordítva is, a demokraták a republikánusokkal szemben vonultak az utcára, ahol a feketék dobálták meg kővel az egyelőre csak szócsatákba merevedett két tábort. Többüknek pisztoly lóg az oldalán, de látni sok karabélyt is, szíjjal átvetve a hátukon. Sokuknál husángok, vasdarabok vannak a kezükben, ami arról tanúskodik, hogy ez sem fog jól végződni... A mexikói határon pedig már lefejezett holttesteket is találtak!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Május 20-án a kamcsatkai erőd előtt, szép napsütésben, egy gazdagon terített asztal mellett ül néhány ember. Vodkával koccintanak, majd Alexej kért szót:
- Uraim! Szép munka volt! A Szaegyinnije Stati-t legalább húsz évre elfelejthetjük, tényleg megérte az a hat és félmilliárd dollár, amit ebbe a polgárháborúba fektettünk .
De azért még akad munkánk, mert holnap fogadjuk Kínából Hsziu Csan Liut, az ország gazdasági miniszterét, akivel hosszútávú nyersanyag-szállítási szerződéseket kötünk. Na, ne gondoljanak kőolajra vagy gázra! Ezen már túl vagyunk. Most gyémánt, lítium, sztroncium meg kobalt kell, meg persze némi ukrajnai urán az atomerőművekhez, hogy be lehessen indítani a közösen kifejlesztett tízezer megawattos fúziós erőművünket, amivel a világ urai leszünk hosszú évtizedekre...
Prijátnovo appetyíta! Továriscsi!
Agárdy Gábor