Az Axióma Központ egy nem mindennapi kiadvánnyal (Az emberi méltóság védelmének axiómája) lepte meg a szakembereket, de a széles érdeklődő rétegeket is. Az élet egyik legfontosabb pillanatát tette a téma középpontjába, mégpedig a halál pillanatát....
A szerzők (dr. Filemon Norbert, Bakos Marcell, dr. Giró-Szász Áron, dr. Gulyásné Ördög Enikő, dr. Zakariás Kinga) szembeszállnak azzal a széles körben elfogadott nézettel, miszerint "...az orvos szándékos módon, általában a beteg kérésére kioltja páciense életét, mert úgy gondolja, hogy jobban jár a halállal, mint a szenvedéssel, vagy az asszisztált öngyilkosság, ahol az orvos gyógyszereket vagy más módszereket bocsát a beteg rendelkezésére azzal a szándékkal, hogy a beteg öngyilkossági célból használja fel azokat....".
A társadalomban magas az eutanázia elfogadásának aránya. Teljesen elutasítja a lakosság cca 7 %-a, míg a 75 %-a elfogadhatónak tartja.
A tanulmányból egyértelműen kiolvasható, hogy "a többségi vélemény ugyanakkor nem mindig esik egybe az igazsággal".
A szerzők elég keményen fogalmaznak és kemény kérdéseket is tesznek fel, pl. "...a halállal senki sem ivott áldomást. Az eutanáziához való hozzáállás valójában az emberi lét legmélyebb kérdéseit feszegeti. Ki az ember? Mi az élet célja? Miben áll az ember boldogsága? Mi értelme a szenvedésnek? Van-e élet a halál után?".
A tanulmány erre próbál feleletet adni. Mivel elég terjedelmes, csak a linkjét posztolnám itt. Inkább egy ehhez nagyon is értő ember gondolatait osztanám meg, aki mindamellett, hogy sebészprofesszor, az élet és halál kérdéseiben megingathatatlan álláspontot vesz fel. Ő pedig Dr. Csókay András, a nemzetközileg is híres idegsebész, aki recenziót írt a tanulmányhoz.
Mivel a recenzió sokkal rövidebb mint maga a tanulmány, de rövidsége mellett teljesen visszaadja annak kivonatolt tartalmát, érdemes közölni gondolatait azok teljes terjedelmében:
"Egy ilyen recenzió megírásakor nagyon tömören és célratörően kell fogalmazni. Nagyszerű mű, mert minden irányból részletes megközelítését adja a témának, így a hívő ember és a nem hívő is logikusan értelmezhető válaszokat kaphat a kérdéseire.
Korunk legnagyobb problémájáról van szó, mivel az abortusz is eutanáziának minősül, így mindjárt napi 150-200 ezer áldozatról van szó a Földön. Ha az élet elején lehet ölni és a végén is, emberi kívánságra, akkor miért ne lehetne az élet folyamán bármikor – tehetjük fel a kérdést az eutanázia híveinek. Az emberi személyhez vitathatatlan titkok tartoznak.
– Az anyagi világ kezdetéről, ami a semmiből lett, semmiféle tudásunk nincs, pedig a testünket alkotja atomok, molekulák szintjén. – A második titok, hogyan keletkezett az első élő sejt az élettelen anyagból, amiből végül kifejlődött az egész élővilág. – A harmadik titok az élőlények világában az értelmes tudattal rendelkező ember megjelenése, mely szabad akarattal rendelkezik, így minden egyes ember egyedüliként teremtett mint emberi személy.
– Krisztus mint megváltó megjelenése, halálának és feltámadásának igazolt történelmi ténye mint misztérium a soha meg nem ismerhető igazságok tárházát gazdagítja a keresztény hitünknek.
– Végül pedig ötödik titokként, hogy itt hagyta magát az Eucharisztiában, hogy akár minden nap magunkhoz vehessük.
Ezekre a titkokra egyetlen válasz létezik, a Szentháromság egy Isten misztériuma, amit érdemes elhinnünk, ahogy Pascal, Neumann János is indokolta: „Ha az Evangéliumot elhiszem, de nem igaz, abból bajom nem lesz, mert távol tartom magam a bűnöktől. Ha viszont nem hiszem el , de igaz, abból nagy bajom lehet, mert kizárhatom magam az üdvösségből” . Ezért inkább elhiszem.
Ez a nagyszerű írás segít abban, hogy logikusan, emberi szemszögből, elhiggyem az Evangéliumot. Segít annak megértésében, hogy az eutanázia nemcsak életellenes, hanem az emberi méltóság ellen is elkövetett cselekmény, és terheli azoknak is a lelkét, akik ebben segédkeznek. Ha pedig az örök élet felől nézünk rá vissza, akkor egyenesen értelmezhetetlen, hogy azt az életet, amivel Isten megajándékozott, mi magunk dobjuk el, még ha szenvedéssel teli is. Gondoljunk csak bele, hogyha ez lenne a szenvedésre a válaszunk, akkor nem lenne emberiség, mert szenvedése mindenkinek van, ahogy azt megéli. Minden szenvedésünkben, különösen az élet végén, ott rejlik a tisztulás lehetősége, ami út az üdvösségünkhöz, Jézus erőterébe való végleges belépéshez, ami a legfőbb célja az életünknek.
Ezt segíti ez a kis könyv, mely mérföldkő lehet az eutanázia ellenérveinek logikus világosabbá tételében a nem hívő testvéreink számára is."
A gondolkodás szabadsága azonban nem kényszerít ránk semmit, észt és szabad akaratot kaptunk, tehát mindenki fontolja meg mit is olvasott.
Agárdy Gábor
forrás és link: https://axioma.hu/elkeszult-az-emberi-meltosag-vedelmenek-axiomaja/ https://demokrata.hu/velemeny/eutanazia-931323/