A közelmúltban két hírrel lepték meg az EU lakosságát Brüsszelből. Az egyik a mezőgazdaságnak nyújtott területalapú támogatások megvonására tett javaslat, a másik pedig egy 35 milliárd €-s támogatási csomag jóváhagyása Ukrajna számára...
Az elsőt az EB javasolta, a másikat az ET szavazta meg (Magyarország és Málta tartózkodott - ebből még lesz baj.).
Mielőtt belefognánk az okok boncolgatásába, nem árt segítségül hívni Jozeph Stiglitz Nóbel-díjas közgazdászt. Kerek perec kijelentette, hogy Kelet-Európa legalább kétszer szegényebb, mint amilyen lehetne, ha nem lépett volna be az EU-ba. Számításai szerint a volt keleti blokk évente 300 - 400 milliárd dollárt fizet a Nyugatnak (és a helytartókon keresztül az USA-nak is). Ez messze meghaladja a tervezett EU-s dotációkat. A betelepített iparon kívül, amit a "keletiek" még államilag is támogatnak, leszívásra kerül a megtermelt haszon nagy része az ivóvízszolgáltatáson, villamos áram, fütés, valamint a monopolizált üzletláncok áruján keresztül. Ugyanaz történik a reklám, médiumok és marketing, stb. területén.
Itt elég csak megemlíteni, hogy Szlovákiában az élelmiszer önellátás nem éri el a 40 %-ot sem. Hogy ezt fizikailag is értelmezni lehessen, elég azt megállapítani, hogy az országba naponta (!) 900 teljesen megrakott élelmiszerszállító kamion jön be.
A mezőgazdasági támogatások elmaradásával vagy radikális csökkentésével ez az arány a volt keleti blokkban csak még rosszabbodna, minimálisra csökkenne a hazai élelmiszer-előállítás, amit a még nagyobb mértékű behozatal tudna csak kompenzálni.
Nos, a két fent említett hír is beleillik abba keretbe, amivel az európai piacokat a progresszív globális hatalom tönkre akarja vágni. Az orosz-ukrán proxyháború ennek az igyekezetnek egy tetemés részét képezi. Senki sem gondolhatja, hogy azok a milliárdok, amiket az USA, az EU és a NATO is befektet ebbe a háborúba, „nem kerülnek vissza az adományozókhoz". Ez lehetetlen!
A globális hatalom pedig nem szamaritánus - vissza fogja venni az ezután járó tetemes haszonnal egyetemben.
Hogy közben tönkre megy Európa? Kit érdekel! Legalább egy eurázsiai szereplővel nem kell számolni az USA és Kína közötti, először gazdasági majd katonai összecsapásnál.
Az EU elitje egy jól megfizetett többtízezres társaság, amely az euroalapokon keresztül irányítja az egyes országok vezetését, különösen a volt keleti blokkot. Rátették kezüket a befagyasztott orosz bankok pénzeszközeikre és részvényeire is, amelyek kamatából a fegyverszállítást támogatják. Ez is évi 2,5 - 3 milliárd €-t tesz ki.
Ukrajnának egyszer minden befektetést, legyen az pénzügyi- vagy fegyveralapú, vissza kell fizetnie az adományozóknak, amelyek nagy többsége amerikai. Ki gondolná, hogy Ukrajna termőföldjeinek egy jelentös része (egy magyarországnyi terület) már nem az ukránoké. A másik fajta terület pedig bérleti tulajdonban van több évtizedes kifutási határidőkkel. Innen lehet majd nagyon olcsó élelmiszerrel ellátni a "Nyugatot". Az ásványi kincsek kizsigereléséről most ne tárgyaljunk.
Az is elgondolkodtató, hogy a termőföld-tulajdonosok listájának első helyén luxemburgi cégek állnak. Hogy kik az igazi tulajdonosok, azt eddig nem sikerült kideríteni. Itt még mindig adóparadicsom van, ahol a perifériákról lenyúzott hasznot nem kell nagyon megadózni. Aztán a pénz innen visszavándorol a progresszív globalista világba és a kör bezárult.
Lehet dörzsölni a tenyereket, de előtte le kell tenni a szivart és a whiskyspoharat, mert egyszerre ez nem megy. Ugyanúgy, mint (Kelet)Európa kifosztása. Ehhez kellett az orosz-ukrán proxyháború, valamint az EU bizniszelitjének a megerősítése az USA-féle mézesmadzag elhúzásával az EU orra előtt, hogy nyakán maradjon a háború. Mert nem kétséges, hogy az igazi árat a visszavett (inkább visszarabolt) ezermilliárdokért elsösorban az EU és egész Európa, benne Ukrajna (ha még létezni fog) és Oroszország fogja megfizetni.
Mi meg nézhetünk mint Rozi a moziban...
Agárdy Gábor