Aki figyeli a világban zajló valóban döntő eseményeket, az nincs könnyű helyzetben. Az ilyen ember tevékenységét egy sokismeretlenű egyenletrendszer megoldásához hasonlíthanánk a legjobban. Vagyis minden mindennel összefügg… 

A világon van azonban néhány tíz ember, akik - ha nem is teljesen tisztán - megpróbálják átlátni a zűrzavaros történéseket és levonni ebből a tanulságokat saját maguk, szélesebb közösségük vagy kormányuk számára, főleg ami a biztonságot érinti.

Amerikában többek között a magyar származású George Fridman foglalkozik biztonságpolitikával. Ilyen ismeretekre előzőleg állami, katonai és külpolitikai szolgálatai alatt, majd a Stratfor konzultációs és biztonsági magáncégnél tett szert, 2015-től pedig a Geopolitical Futures tanácsadó és előrejelző cég tulajdonosa. A pozsonyi Globsec-konferencián interjúk tömegét adta az ujságíróknak, a különböző médiumokban és a világhálón megjelent nézeteiből szemlézünk. Összeségében nem egy vidám kicsengésű cikk kerekedett ebből a kutakodásból, mert mint minden - a politika és a biztonság is csak a pénz körül forog.

Fridman egyértelmüen kijelentette, hogy az USA-nak meg kell változtatni külpolitikáját. Az egyik nyomós ok a 18 ezer milliárdos államadósság, ami közelít az ország 100%-os GDP-jéhez. Ilyen magas adósság csak 1944-45-ben volt, akkor érthető okok miatt. Ez azt jelenti, hogy minden amerikainak egy évig kellene dolgoznia étel, ital és más kiadások nélkül, hogy ez törleszthető legyen. A másik ok, hogy már nem győzi finanszírozni a saját világcsendőri státusát. A harmadik okként az EU-t említette, amelynek 200 millióval több a lakossága mint az USA-nak és a GDP-je is magasabb.

Interjúinak többségéből kiviláglik, hogy az USA valamiféle visszavonulót fúj az eddigi megszokott agresszív külpolitikájához képest - nem akar újabb konfliktusba kerülni mint Irán, Afganisztán, Líbia és Szíria esetbében. Ennek tipikus mondata ez volt  „...A legjobb, ami az Egyesült Államok szempontjából a Közel-Keleten történhet, az, ha senki nem nyeri meg a háborút...“ (tehát marad a káosz).

Kifogásolta, hogy a közel-keleti konfliktus megoldását  az európaiak elsősorban az USA-tól várják, de gyakorlatilag maguk semmit sem tesznek érte. Kifejtette, hogy ideje lenne felállítani egy európai hadsereget és menjen, csináljon rendet ott, ahol kell.

A fő külpolitikai csapásirányként a németek és az oroszok összefogásának megakadályozását jelölte meg. Valójában ma ez az EU és Oroszország közeledésének a meghiúsítása kell hogy legyen. Ezt látszanak alátámasztani az ukrajnai események (Victoria Nuland:...öt milliárd dollárunkba került Janukovics elzavarása és a majdan...) valamint az oroszokra erőltetett EU-s embargó (melyen mellesleg az USA úgy 10 %-al megszedte magát) és az EU-ra erőltetett migrációs válság, ami elsősorban Németország ellen irányul. Az iszlamizációt elsősorban Európa problémájának látja, ennek a megoldásában az USA nem lesz partner. Az EU-nak meg kell értenie, hogy Amerika nem fogja garantálni biztonságát, már csak azért sem, mert gazdagabb mint az Államok.

Kifejtette azt is, hogy az amerikaiak, valamint az amerikai kormány álláspontja nem ugyanaz. Az amerikai politikát egy városban csinálja  „néhány politikus és think-tankos figura“. Jön egy másik elnök és megváltozik minden, ellentétben az átlagamerikai felfogásával. Úgy látja, hogy párhuzamos politikai rendszerek vannak kialakulóban az USA-ban.

Jelezte: az EU nem fogja tudni megvédeni magát, erre képtelen. Igazi áttörés csak nemzetállami szinten történhet, úgy mint azt pl. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia teszi.

 Beszélgetései alatt többször kifejtette, hogy a legjobb módszer hogyan jóba lenni Amerikával az az, hogy vegyenek sok F16-os harcirepülőt, amivel talán jelezni akarta, hogy a fegyvereladás  Amerika egyik fő bevételi forrása. (A szerző megj: a legyártott és eladott fegyverek valószínűleg nem évtizedekre lezárt raktárakba kerülnek, hanem hamarosan bevetik őket valahol, akár amerikai segédlet nélkül is.)

A pozsonyi Globsec után egy kicsit okosabbak lettünk: Fridmantól (állítólag) megtudtuk, miért kell Oroszországot térdre kényszeríteni és az EU-ban migrációs káoszt okozni. Az amerikai dollárnyomda nem működhet a végtelenségig és egy EU-Oroszország erős kötelék „magas biztonsági kockázatot“ jelent az USA-nak.

Fridman kerek perec kijelentette (a már régen ismert churchilli mondást): az Egyesült Államoknak nincsenek ellenségei, az Egyesült Államoknak érdekei vannak!

Agárdy Gábor
(írodott a www.hirek.sk honlap részére)