Európa a nagy gyógyszergyárak érdekében akadályozza a vakcinák elérhetővé tételét, mert Omikron ide vagy oda, a profit továbbra is szent és sérthetetlen...

Rövid és középtávon is fel kell készülni a járványhelyzet és vele a gazdasági helyzet romlására. Több elemzés is arra a következtetésre jutott az új koronavírusvariáns megjelenése kapcsán, hogy függetlenül a mutáció képességeitől az országok nagy része fenntartja a korlátozó intézkedéseket. Ez pedig különösen rossz hír az Egyesült Államok és az EU számára, ahol a lezárástól leginkább szenvedő szolgáltatói szektorban arányaiban jóval többen dolgoznak, mint a világ többi részében. Az Omikron megjelenése azonban újranyitott egy olyan vitát, amit többek között az EU is szeretett volna végérvényesen maga mögött tudni.

Részben örülhet, részben aggódhat az EU. Az Omikron miatt nem kerül sor a Kereskedelmi Világszervezet genfi csúcstalálkozójára, ahol történesen az oltóanyagok szabadalmának közvagyonná tételéről kell volna tárgyalnia a résztvevő országoknak. Dél-Afrika és India kezdeményezésére arról megy a vita, hogy ingyenesen hozzáférhetővé kellene tenni az oltóanyagok formuláit. A dolog nagyon ésszerű: új mutációk kialakulását csak akkor lehet megállítani, ha a világ minden része megfelelő szintű védettséget élvez. Csakhogy a világ legnagyobb részében messze elmaradnak az átoltottsági arányok az amerikaitól vagy az európaitól.

Az EU azonban ellenezte a javaslatot, a brüsszeli bürokraták pedig szívhatták a fogukat. Már korábban is rájuk sütötték – teljes joggal -, hogy a Big Pharma szektor kiszolgálói, hiszen rengeteg találgatásra adott okot, miért titkosították az uniós vakcinabeszerzési szerződéseket. Az oltóanyagok szabadalmának közvagyonná tételére mutatott látványos ellenállás a kritikákat csak nyomatékosították.

Viszont épp az Omikron mutat rá az uniós stratégia problémájára. A szupervariáns, amelynek tüskefehérjében 32 mutáció ment végbe Afrika déli, járávnyoktól és nyomortól sújtott régióiban fejlődött ki. A People’s Vaccine, egy több mint 50 szervezetből álló koalíciós, amely a vakcinák szabad hozzáféréséért és a szabadalmi korlátozások feloldásáért küzd, ezt úgy foglalta össze a Politico.eu szerint: “Ez elkerülhető lett volna. A vakcina apartheid, amellyel a gazdag országok és a WTO nem volt hajlandó foglalkozni, végső soron felelőssé tehető az oltóanyagról szóló tárgyalások elhasztásáért.” A ring egyik sarkában India és a Dél-afrikai Köztársaság van, másikban azonban az EU, Kanada, Svájc és az Egyesült Királyság. Az Egyesült Államok úgy tesz, mintha hajlandó lenne támogatni a szabadalmi korlátok lebontását, ám amíg a többi ország blokkolja az erre irányuló terveket, könnyen játssza a közvetítőt.

Innováció versus olcsóbb gyógyszerek

A gazdagnak számító nemzetek azzal érvelnek, hogy a szabadalmak semmissé tételével olyan precedens teremtődne, ami megakadályozná, hogy a gyógyszerágazat pénzt pumpáljon a fejlesztésekbe. A fejlődő országok ugyanakkor azzal érvelne, hogy a szabadalmak akadályozzák az olcsó gyógymódokhoz való hozzáférést – és nem csak a koronavírus kapcsán. (Egy gyógyszervállalat megvásárolhatja egy olcsó gyógymód szabadalmát pusztán azért is, hogy megakadályozza annak piacra kerülését, így teremtve piacot a drágább és jövedelmezőbb készítményeknek.)

A helyzet a WTO számára is kínos, mert megint egy nemzetek feletti intézmény alibizmusára és tehetetlenségére mutat rá. A WTO egy köztes megoldással hozakodott elő, az úgynevezett TRIPS-megállapodások keretében kényszerengedélyezési folyamattal megkönnyítenék bizonyos vállalatoknak, hogy egy másik vállalat szellemi tulajdonát felhasználva járjon el. Ez azonban jogilag igen vékony jégnek számít, ráadásul bonyolult és bizonytalan megoldás, amit Dél-Afrika és India is elutasít.

A matek nem enged

Az Európai Bizottságot néhány tagállam megpróbálta meggyőzni, de a Bizottság egyelő hajthatatlannak tűnik. És nem is csoda. Ez ugyanis nem csak a nagy gyógyszergyártó cégekről szól, hanem Brüsszel renoméjáról. A második hullám végére megvásárolt vakcinák rendelkezésre bocsátása botrányosan lassú volt, az EU egyszerűen nem tudott megfelelni a feladatnak. A helyzet megismétlődése az egyre szélesedő lakossági elégedetlenség hátszelében messzire mutató következményekkel járhat.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a matek nem enged. A vakcinák által nyújtott védettség idővel csökken, tehát ismétlő oltásokra van szükség. Ezeket le kell gyártani, forgalomba kell hozni. A gazdag országok pedig felvásárolják a vakcinákat, tehát kapacitásokat foglalnak le, és csak a fennmaradó rész marad arra, hogy a világ többi részét beoltsák. Már ha a többi részének van elég pénze, hogy kipengesse a vakcinák árát. Ezt az ördögi kört az Omikron variáns tovább mélyíti: ha ellenállónak bizonyul a vakcinákkal szemben, akkor nem csak megtorpanást, hanem visszalépést jelent majd a pandémia elleni harcban, és kezdődik megint minden elölről…

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2021/11/30/europa-a-nagy-gyogyszergyarak-szolgalataban-akadalyozza-a-vakcinak-elerhetove-tetelet/