Nekünk, Szencieknek sem mindegy, hogyan alakul majd városunk körül a forgalom. Ezért honlapunk fokozott figyelmet fordít  a D4-es, Pozsonyt körülölelő körgyűrűre... 

Már 10 évvel ezelőtt – még pozsonyi alispánként- Bajan megyeelnökkel voltam Vážny közlekedési és távközlési miniszternél, hogy változtassanak a D4 körgyűrű nyomvonalán, mert mire az felépül, belvárosi sztráda lesz belőle és elveszti a forgalomszétosztó és szabályozó szerepét. A javaslatot elutasították – időhiányra panaszkodva. Javasoltuk azt is, hogy a Kis-Kárpátokat átszelő alagút ezáltal lejjebb kerül (Jablonové felé), ahol a 9 km hosszú alagút helyett csak 4 km-t kell fúrni. A megtakarított költség pedig bőven fedezné a nagyobb kerülőt.

 nulty%20obchvat%20d4

Ma – 10 évvel ezután – ott tartunk, hogy már az önkormányzatok, a megye és a szakmai szervezetek is  követelik a D1 sztráda melletti kollektorok kiépítését. Mára a helyzet aggasztó, de mi lesz 10 év múlva? Csinálunk egy másikat, nagyobbat?  Maga a kivitelezés pedig már jócskán csúszásban van. Az Új Szó január 16-ai cikkét szemléztük ezzel kapcsolatban. /(Agárdy G. – szerk.)

- – – – – – – – – – – – – – – – - 

  Késik a körgyűrű építése

Több mint egy éve írták alá a pozsonyi körgyűrű megépítéséről szóló szerződést, az építkezés azóta sem kezdődött meg. A közlekedésügyi minisztérium állítja, mindent elkövet, hogy az utat mielőbb átadják, az INEKO gazdaságkutató intézet szerint viszont a szerződésbe foglalt határidőket nem tudják teljesíteni.

A D4-es körgyűrűt, illetve az R7-es gyorsforgalmi út fővárosba vezető szakaszát 2020-ban kellene átadni. Az útépítést PPP-projektként az Obchvat Nula konzorcium végzi, élén a spanyol Cintra vállalattal. A beruházás keretében 59 kilométernyi új utat és egy új Duna-hidat építenek. Az állam harminc éven át évente 56–57 millió eurót fizet majd az utak használatáért a konzorciumnak, az összköltség 1,9 milliárd eurót tesz ki. Ez az ország történetének legnagyobb közlekedési projektje. Egyelőre nem lehet teljes biztonsággal kimondani, hogy az út átadása késni fog, de azt sem, hogy időben megépül. A rendelkezésre álló információk azonban inkább arról tanúskodnak, hogy rendkívül nehéz lesz átadni a körgyűrűt 2020-ban.

(…)

 A projekttel kezdettől fogva számos gond volt. Először a nyomvonal mentén fekvő telkek felvásárlása körüli üzletelésre derült fény, majd késett az építkezéshez szükséges engedélyek kiadása, később pedig kiderült, hogy a konzorciummal egyetlen hazai társaság sem akar együttműködni, mivel túl kevés pénzt kínál a munkáért. Mindezek következménye, hogy a tényleges építkezés máig nem kezdődött meg.

 Megpróbáltuk elérni a konzorciumot is, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ. Menedzserei legutóbb októberben közölték, hogy zajlik a csatornahálózat és a villanyvezeték áthelyezése azokon a szakaszokon, amelyekre az építési engedélyt szeptemberben adták ki. A konzorcium ugyanakkor cáfolta azokat az információkat, hogy nem tudott hazai építkezési vállalatokat szerződtetni a munkálatok kivitelezésére. A nyilatkozat szerint pontosan annyi társasággal sikerült szerződést kötniük, amennyire szükség van.

 „Minden szakaszra kiadták az építési engedélyeket, a beruházó jelenleg a saját dizájnjához igazítja a projektet” – válaszolta lapunknak Karolína Ducká, a közlekedésügyi tárca szóvivője. Viszont munkagépeket egyelőre sehol nem látni a tervezett nyomvonalnál.

 (…)

 Az egész projektet 2020-ban kellene átadni, ám az INEKO elemzése szerint a jelenlegi helyzetet figyelembe véve ez irreális. Az intézet elemzői legalább egyéves késést jósolnak – egyelőre.

 Az úthálózat bővítését figyelő interaktív térkép, amelyet az INEKO az elmúlt napokban aktualizált, azt mutatja, hogy a projektet a jelenlegi tempóval nem sikerül időben átadni, még akkor sem, ha az építkezést teljes erőbedobással idén tavasszal megkezdik. Az R7-es esetében az a szakasz késhet, amely a körgyűrűre és a pozsonyi úthálózatra kapcsolódna rá. A projekt egyetlen szakasza, amelyet az intézet elemzői szerint reálisan befejezhetnek 2020-ig, az R7 Dénesd és Egyházgelle közti 17,4 kilométeres szakasza.

 Csúszás esetén a kivitelezőt szankciók fenyegetik, ám erről érdemben nem akar nyilatkozni a minisztérium, mondván: a büntetés kérdését még túl korainak tartja.

 A minisztériumban is látják ugyanakkor, hogy a projekt megvalósítása nem lesz zökkenőmentes, tavaly egész évben intenzív tárgyalásokat folytattak a konzorciummal. Ducká is elismerte, hogy már 2017 nyarán érdeklődtek a határidők betartása felől, a kivitelező mindig igyekezett megnyugtató válaszokat adni a szerződésbe foglaltak teljesítésével kapcsolatban. „A hátralevő szakaszokon idén tavasszal kellene (?!)  megkezdődniük a fő munkálatoknak” – pontosította Ducká.

Demecs Péter
forrás: https://ujszo.com/kozelet/kesik-korgyuru-epitese